Felsőoktatás: A demográfiai helyzetet okolják
Helyettese, Maruzsa Zoltán pedig hosszasan dicsérte a humántárcát azért, mert szerinte a minisztérium és háttérintézményei jól teljesítettek, hiszen a felvételi eljárás új logika szerint zajlik, keretszámok helyett intézményi kapacitások alapján kerülnek a felsőoktatásba a hallgatók, az átállás azonban nem okozott gondot. Hozzátette: a korábbi éveknél több államilag finanszírozott helyre kerülhetnek idén diákok.
– Akár százezer államilag finanszírozott ösztöndíjas is bekerülhetne, illetve bekerülhetett volna a rendszerbe – fogalmazott. A pontosítás azért is indokolt, mert a felvételizők száma a százezret sem érte el, ami valójában azt jelenti, hogy az elmúlt két évben körülbelül ötvenezer felsőoktatásba vágyó fiatal tűnt el a rendszerből. A jelentkezők drasztikus csökkenésével kapcsolatban Maruzsa Zoltán azt mondta: az ok elsősorban demográfiai. Leszögezte, hogy a kilencvenes évek elején nem volt baby boom, a csökkenő gyerekszám miatt így szerinte a következő három évben a jelentkezések száma is kevesebb lesz. Egy másik okként a szakképzés átalakítását nevezte meg. Maga egyébként nem tulajdonít túlzott jelentőséget annak, hogy az érettségizettek külföldre mennek továbbtanulni, szerinte ez nem tömeges jelenség.
Ugyanakkor – mondta – a téli diáktüntetések valóban erősíthették a fiatalokban a bizonytalanság érzését. Szerinte azonban a jelentkezések csökkenő számában szerepe van a kormányt érő kritikáknak, a munkaanyagok kiszivárgásának. A nyilvánosság fokozott érdeklődése nem tett jót a középiskolásoknak és szüleiknek, noha „egy december végi kormányhatározat megerősítette, hogy több állami ösztöndíjas lesz”. A helyettes államtitkár nem említette az okok között, hogy azt a bizonyos december végi kormány határozatot megelőzte egy december eleji kormánydöntés a brutálisan megvágott keretszámokról, a népszerű szakok tandíjassá tételéről, a felsőoktatást érintő múlt évi zárolásokról, az idei újabb pénzkivonásról, a hallgatói szerződésekkel kapcsolatos brüsszeli vizsgálódásról.
Maruzsa kitért arra, hogy elsősorban a levelező és önköltséges képzésből tűntek el a jelentkezők, ami némiképp ellentmond annak, hogy néhány mondattal korábban a demográfiai lejtmenetet jelölte meg fő okként, amikor a felvételi jelentkezések csökkenését magyarázta. Sikerként könyvelte el, hogy a Klebelsberg képzési ösztöndíjnak köszönhetően megugrott a korábban népszerűtlen, természettudományos tanári pályára jelentkezők száma. Az ösztöndíjról szóló rendelet egyébként február végén, tehát néhány nappal a jelentkezési határidő előtt jelent meg. A tanári pályára készülő jelentkezők pedig egyelőre nem tudhatják biztosan, hogy valóban kapnak-e ösztöndíjat, mert arra külön kell pályázniuk. (A 25 ezertől 75 ezer forintig terjedő havi apanázsért cserébe azt is vállalniuk kell, hogy az iskolákat fenntartó állami központ által megjelölt intézménybe mennek tanítani.)
Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke részletezte az adatokat: ezek szerint 64 ezren alap-, 8500-an osztatlan képzésbe adták be jelentkezési kérelmüket, 3500-an felsőoktatási szakképzésben, 19 ezren pedig mesterszakon kívánnak tanulni. – A belső arányban nincs lényegi változás a tavalyi adatokhoz képest. A jelentkezések nyolcvan százalékát az új belépők, húsz százalékát az alapdiplomával jelentkezők teszik ki. A jelentkezőkön belül az állami ösztöndíjas helyekkel és önköltséges szakokkal kapcsolatban sincs elmozdulás a tavalyi évhez viszonyítva – fejtette ki, hozzátéve, átlagosan három helyet jelöltek meg a jelentkezők. Kiderült az is, hogy tavalyhoz képest nőtt a pedagógusképzésbe, a közigazgatási, rendészeti katonai területre és a gazdasági szakokra jelentkezők aránya.
Princzinger Péter jelezte, azt csak később tudja megmondani a hivatal, hogy az intézmények között hogyan oszlik meg a jelentkezések száma. Egy biztos: a nagy egyetemi központok – így az ELTE, Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem – „látványosan” vonzzák a hallgatókat. A felvételi előtt állók a személyes ügyintézés menüpontban már megtekinthetik regisztrációs adataikat a Felvi.hu-n. Június 5-ig a jelentkezőknek be kell nyújtaniuk a pontszámításhoz szükséges dokumentumokat, az pedig, hogy kit hová vettek fel, július 24-én derül ki.
A minisztérium szerint a végzett hallgatók húsz százaléka dolgozik olyan munkakörben, amely nem igényel diplomát
Csütörtökön egy konferencián Klinghammer István az MTI tudósítása szerint a következőket mondta: az egyetemi élet a minőség jegyében újul meg. Az államtitkár szerint „ma is fiatalok ezrei jutnak piacképtelen végzettséghez, miközben a műszaki és a természettudományos területen nincs elég hallgató”. Szerettük volna az államtitkárt megkérdezni, mire alapozza a piacképtelen diplomákról szóló kijelentését, valamint azt, hogy miként képzeli az ágazat minőségi megújítását akkor, amikor a tavalyihoz viszonyítva az idén több mint harmincmilliárd forinttal kevesebb pénzből kénytelenek gazdálkodni az intézmények, ami sok helyen a képzés romlásához, elbocsátásokhoz vezet. A piacképtelen diplomákról nemrégiben Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is hasonlóképp beszélt.
Akkor a Magyar Rektori Konferencia részletes közleményben reagált, adatokkal alátámasztva, hogy e kijelentésnek épp az ellenkezője az igaz: a magyar diploma munkaerő-piaci hasznosulása kiemelkedő Európában és az iparilag fejlett országokhoz viszonyítva is. Úgy fest, az államtitkár nem olvassa vagy nem fogadja el annak a grémiumnak a véleményét, amelynek egykor ő maga is elnöke volt. Kérdéseinkkel Maruzsa Zoltánhoz irányított a tárca. A helyettes államtitkár lapunknak elmondta, adataikat a 2011-es pályakövetési felmérésekből nyerték. Ezek szerint a végzett hallgatók húsz százaléka dolgozik olyan munkakörben, amely nem igényel diplomát. Felvetésünkre, hogy akkor is adófizető az illető, így kevesebb egészségügyi és szociális kiadást jelent az államnak, Maruzsa elismerte: a felsőoktatásban töltött időre „nem mondhatjuk, hogy teljesen haszontalan”.
„De az állam feladatot lát el, amikor intézményeket tart fenn” – szögezte le, s hozzátette: megengedhetetlen, hogy a szomszéd országba telepítsen gyárat egy vállalat azért, mert Magyarországon nincs elég mérnök. Megtudtuk: az egyetemek túlélését segítő struktúraváltási alapban egyelőre kétmilliárd forint van, az pedig, hogy a pénz mely intézményekhez kerül, két héten belül eldől. Az év végéig fokozatosan további kilencmilliárdot csorgatnak még az alapba. Egyetemi körökből érkező információink szerint kérdéses, hogy meglesz-e ez a kilencmilliárd, a helyettes államtitkár szerint nincs ok kételkedni, ezt a pénzt megkapják az intézmények. (Ó. M. D.)
