Fogyatékosügy: „több évtizedes visszalépés”
Kovács Ágnes, a MEOSZ elnökségi tagja lapunknak elmondta, a tervezett módosítások egyik legsúlyosabb kitétele, hogy megszüntetnék az akadálymentesítés törvényi garanciáját, azaz eltörölnék a közhivatalok akadálymentesítésére vonatkozó határidőket. Ennek következtében ugyanis akkor sem lehetne bírósághoz fordulni, ha a közszolgáltatásokat nyújtó intézmények elmulasztják az akadálymentesítést. Márpedig a bírósági eljárásoknak eddig nagy szerepük volt az akadálymentesítésben: a MEOSZ szerint próbaperek sora kellett ahhoz, hogy az állami hivatalok felgyorsítsák ezt a munkát, a kormányzat pedig új pályázati forrásokat tegyen elérhetővé. Az elnökségi tag kiemelte: 1998 óta több alkalommal módosították már az akadálymentesítés – egyebek mellett a település méretétől és a hivatal feladataitól függő – határidejét, ám az minden eddiginél súlyosabb döntés, hogy egyszerűen törlik a határidőt. Kovács Ágnes kérdésünkre elmondta: egyetlen olyan felmérés sincs, amelyből kiderülne, hogy a hivatalok hány százalékát akadálymentesítették már, de az biztos, hogy törvényi határidők híján nem lesz kikényszeríthető ez a munka, és rendkívüli módon lelassulhat az eddig is akadozó folyamat. A szakember megemlítette azt is: a javaslat szerint ezután az akadálymentesítés ütemezését határozatban szabályoznák, csakhogy ezek az önkormányzatokra, a köz-, közüzemi és közösségi közlekedési szolgáltatókra nem kötelező érvényűek.
A MEOSZ élesen bírálta azt is, hogy megszüntetnék az Országos Fogyatékosügyi Program parlamenti ellenőrzését. Így a mindenkori kormánytól függne, hogy a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének megteremtésére milyen programot alkotnak, és azt hogyan tartatják be. Kovács Ágnes szerint ez lényegében azt jelentené, hogy még kisebb lenne a kontroll a program felett. A szövetség elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy felszámolnák az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot (OFT), mert ezzel az érdek-képviseleti szervezetekkel folytatott párbeszéd garanciája kikerülne a törvényből. Bár ez a testület a kormányváltás óta gyakorlatilag nem működött, a javaslat szerint a kormány most már legálisan is kihagyhatná a fogyatékos embereket a róluk szóló döntéshozatalból – érvelnek a MEOSZ-nál.
A MEOSZ emlékeztetett arra is, hogy a most benyújtott módosítások – amelyek között a szervezet szerint akadnak jó, támogatandó elemek is – jelentős részét a civilek nem ismerték előzetesen, ezért valótlan az a kormányzati érvelés, amely szerint ezeket ők javasolták és hagyták jóvá. Mindezek miatt a szövetség „több százezer mozgáskorlátozott ember nevében” arra kéri a kormányt, hogy készítsen új módosítást, s vegye figyelembe a civilekből és kormánytisztviselőkből álló bizottságok javaslatait.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye szerint több mint hétmilliárd forintot fordítanak a fogyatékossággal élőket támogató programokra, folytatódik az akadálymentesítés, amelyet ráadásul egy országos felmérés nyomán létrejövő adatbázissal hatékonyabbá tudnak tenni. Külön figyelmet fordítanak az akadálymentesítés kötelezővé tételére is – igaz, azt nem részletezték, hogy ezt miként képzelik el. A MEOSZ többi kifogására sem reagált érdemben a minisztérium, ugyanakkor elővette az „elmúlt nyolc évet”, és hosszadalmasan bírálta az előző kormány fogyatékosügyi intézkedéseit.
