Az Educatio által írt anyagban az idősoros grafikon azt mutatja, 2005-ben, 2006-ban, illetve 2007–2008-ban volt nagyobb visszaesés a jelentkezésekben, de egyik sem volt akkora, mint az idei. Az anyag készítői a 2005-ös csökkenést az új felsőoktatási törvénnyel, a 2006-ost a bolognai rendszer bevezetésével, a 2007–2008-as felvételi eljárásoknál pedig a tandíj bevezetésével magyarázzák. Míg ezekben az esetekben – amelyek a szocialista kormányzás idejére estek – felsőoktatás-politikai beavatkozásokra hivatkoznak az okok feltárásakor, meglepő módon az idei drasztikus csökkenést nem a kormány oktatáspolitikájával, hanem „demográfiai és egyéb tényezők mellett a felvételizőkkel szemben növekvő elvárásokkal és követelményekkel” magyarázzák.

Vagyis a kormányzati háttéranyagban szóba sem kerül a keretszámok drasztikus csökkentése miatt kialakuló hallgatói tiltakozás, a felsőoktatásra szánt költségvetési források lefaragása, a röghöz kötést jelentő hallgatói szerződés, a tehetséges végzős gimnazisták külföldre menekülése.

Az elemzésből egy másik szomorú kép is kirajzolódik: „az alap- és mesterképzésre, osztatlan mesterképzés és felsőoktatási szakképzésre jelentkezők 53,12 százaléka érettségizik idén, tavaly ez a szám 52 százalék, míg 2011-ben 46 százalék volt”. Mivel a jelentkezők száma jelentősen visszaesett, azonban a frissen érettségiző felvételizők aránya növekedett (az érettségizők száma kismértékben csökken). Ez arra utal, hogy az idősebb jelentkezők tűntek el. Tehát éppen azok, akik munka mellett akartak volna továbbtanulni, a felnőttképzésben részt venni. Ez a változás ellentétes a világtrendekkel.

Az elemzésből kiderül az is, a legnépszerűbb szakok közé első helyre verekedte fel magát a gépészmérnök, másodikra a mérnök-informatikus, vagyis a kormány át tudta erőltetni azon akaratát, hogy növekedjen a műszaki képzésben részt vevők aránya. Az elemzés kitér arra, milyen változások történtek az állami alapképzésbe jelentkezők arányát tekintve a különböző képzési területeken. Az orvosképzés nagy veszteségeket könyvelhet el: a tavalyi 12 százalékos arány idén 8 százalékra olvadt. A társadalomtudományi képzést pedig a kormánynak sikerült elintéznie, két év alatt felére – nyolcról négy százalékra – csökkent az ide jelentkezők aránya. Növekedés látható a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen, és a műszaki területen is. A gazdaságtudományoktól viszont nem sikerül a fiatalokat a kormánynak eltérítenie: a tavalyi 5-ről idén 8 százalékra bővült az ilyen szakokra jelentkezők aránya. A bölcsészet és a természettudományos érdeklődés hasonlóan alakult, mint tavaly. Érdekes adat a nemek szerinti megoszlás: a jelentkezők több mint fele, azaz 55 százaléka nő.

Brit diplomával is hosszú távon hazahúz a szív

A vezető brit egyetemeken tanuló magyar diákok hosszú távú tervei Magyarországhoz kötődnek, rövid és középtávon világot akarnak látni, tapasztalatot kívánnak gyűjteni – derül ki abból a felmérésből, amelyet a budapesti Milestone Intézet végzett százhúsz diák, többségében nő megkérdezésével. A válaszokból az derül ki: a tanulmányok befejezése után a többség (61 százalék) Nagy-Britanniában maradna, mindössze öt százalékuk térne vissza azonnal.

A diploma után öt évvel – bár a hazatérők aránya négyszeresére emelkedik – a megkérdezettek döntő többsége (56 százalék) mégis egy harmadik országba menne további külföldi tapasztalatokért. A családalapítást az elit egyetemisták 44 százaléka már Magyarországon képzeli el, további 38 százalék harmadik országban és csak 17 százalék Nagy-Britanniában. A hazatérők inkább a család, a barátok, az otthonosság érzete miatt jönnének vissza. A távolmaradást egyértelműen a jövedelmi és karrierlehetőségek indokolják.