Bár kedden este megtapsolták az Európai Néppárt képviselői a frakcióülésen felszólaló és kérdésekre válaszoló Orbán Viktort, háttérben több képviselő arról beszélt lapunknak, aggódnak, amiért a magyar kormányfő feszegeti az európai kereteket, feleslegesen megy bele konfliktusokba, és menet közben változtat a játékszabályokon. A beszélgetésekből ezzel együtt az is világossá válik, hogy az Európai Néppárt kitart a Fidesz és Orbán mellett, kirúgásuk semmilyen fórumon nem merült fel, és ideológiailag sem sodródik el a magyar párt európai családjától, hiszen az ügyek túlnyomó többségében együtt szavaznak. A hetes cikkelyben foglalt eljárás néppárti támogatását is kizártnak vélik beszélgetőtársaink.

Szájer József fideszes képviselő szerint a kormány harcol az antiszemitizmus ellen

A fő aggodalmam az, hogy Orbán feszegeti az európai kereteket, teszteli a határokat, és ez önmagában nem felel meg az európai szellemiségnek – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő német, néppárti EP-képviselő. A politikus szerint hiába hivatkozik Orbán arra, hogy mondjanak konkrétumokat, megváltoztatja a kérdéses rendelkezéseket. – Akkor miért kellett azt a szabályt egyáltalán bevezetni? – teszi fel a költői kérdés a német politikus, aki hiányolja a konszenzusra való törekvést a kormány részéről. Emlékeztet, a német alkotmányos berendezkedésben pont azért kaptak hangsúlyos szerepet a kétharmados törvények, hogy kiküszöböljék a Hitler alatt végig érvénybe lévő weimari alkotmány hiányosságait.

Az, hogy az EPP mennyire heterogén a nemzeti hagyományok mentén, jól mutatja, hogy egy lapunknak nyilatkozó kelet-európai néppárti EP-kéviselőt nem zavarja, hogy Orbán bűnbakként használja Európát. – Mindenki ezt csinálja – mondja. Az általunk megkérdezett nyugat-európai EP-képviselők viszont szívesen látnának szimbolikus lépéseket, és az európai keretek egyértelmű elfogadását. Egy nyugat-európai EP-képviselő – aki szintén csak név nélkül osztotta meg véleményét – attól tart, hogy az európai keretek feszegetése kikerülhet Orbán kontrollja alól, és veszélybe sodorhatja Magyarország EU-tagságát. Egyöntetű a vélekedés azonban abban a tekintetben, hogy az egyenlő elbánás érdekében a jogállami aggályokat más országban, többek között Romániában is kezelni kell.

Nem lehet egy focimeccs közben sem változtatni a szabályokon, csak azért, mert vesztésre állunk – mondja a befolyásos német politikus, aki a rezsicsökkentésre utalva azt mondja, a magyar kormány menet közben változtat a szabályokon. Hozzáteszi, sok kifogás, amivel a magyar kormányt illetik más tagállamban is létezik, de példaként említi, hogy a számára elfogadhatatlan, hogy adókat akar kivetni a kormány az Európai Bíróság ítéletekből fakadó pénzügyi kötelezettségek miatt.

A német politikus szavaiból kiderül, a német ipar rendszeresen panaszkodik a magyar politika kiszámíthatatlanságára, és bankszektornak nem múló sebet okozott a végtörlesztés. Mint a politikus elárulja, azt mindenki érti, hogy a hitelesek problémáját meg kellett oldani, de azt fájlalják, hogy erről nem folyt párbeszéd az intézkedés előtt. A politikus szerint a német kormányzatot a gazdasági kérdések érdekli, a politikai és jogi ügyeket az Európai Bizottságra hagyják. A külföldi cégeket sújtó intézkedések előtt több, általunk megkérdezett EP-képviselő is értetlenül áll.

A hetes cikkely támogatását azonban kizártnak tartja a néppárt részéről a német politikus. Szerinte a kifogásolt szabályokat meg kell változtatni, és reméli, a negyedik alkotmánymódosítással a történet végéhez érnek, mert nem akarnak minden hónapban ezzel foglalkozni az EP-ben. Mint mondja, a háttérben ugyanakkor intenzív nyomásgyakorlás folyik „családon belül”, de nem nyilvános fórumokon.

A háttérbeszélgetésekből kiderül, azzal sikert aratott Orbán, hogy nyitott volt a beszélgetésre, hajlandó volt megmagyarázni lépéseit. A frakcióülésen a kormányfő azzal érvelt, forradalmi átalakítást visz véghez Magyarországon, és elismerte, eközben becsúsztak hibák is, amiket hajlandó kijavítani. – Kelet-európaiként megértem, hogy átfogó reformokra volt szükség, hiszen az ország a csőd szélén volt, amikor Orbán átvette a vezetést, és az is legitim igény, hogy kisöpörje a régi nomenklatúrát – fogalmaz egy volt szocialista országból származó néppárti politikus. Szerinte  azért sem lehet Orbánt diktátornak aposztrofálni, mert hajlandó a dialógusra, és a bizottság kérésének megfelelően módosítja a jogszabályokat.

A kelet-európai EP-képviselő úgy véli, vannak aggodalomra okot adó intézkedések, mint például a bírák elmozdítása, de a választási hirdetések szabályozásába belekötni szerinte túlzás. Máshoz hasonlóan értetlenül áll azelőtt, miért kell a magyar kormánynak további vitatott lépéseket tenni, ha már úgyis támadják más ügyek miatt.