– A kihallgatás célja elsősorban annak kiderítése lehetett, hogy kik voltak a székházfoglaló akció szervezői – nyilatkozta lapunknak Rózsa Milán aktivista. Mivel négyből hárman elismerték, hogy szervezők voltak, őket – Rózsát is –meggyanúsították: „eljárás alá vont személy lettem”.

Rózsa Milán elmondása szerint nem ismerte el a szabálysértést, a demonstráció helyszínén ugyanis a rendőrök semmiféle szabálysértésre nem hívták fel a figyelmüket, továbbá – véleménye szerint – tettük egyáltalán nem volt káros a társadalomra. Arra a kérdésre pedig, hogy miért nem jelentették be a demonstrációt, az aktivista azt felelte, azért, mert a székház magánterületen van, nem közterületen.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az alaptörvény negyedik módosítása ellen tüntetők bemásztak a kormánypárt budapesti, Lendvay utcai székházának kerítésén, és majdnem egy napra elfoglalták az udvart és a bejáratok előtereit.

Alkotmányt, demokráciát, jogállamot követeltek a korábbi egyetemfoglalásokról is ismert aktivisták, többek között a köztársaság alkotmányos rendszerének szétverése, az egyetemi autonómia felszámolása, a hajléktalanok hatósági üldözése, a szólásszabadság korlátozása ellen tiltakozva.

A spontán demonstráció 60-70 résztvevője közül egy embert állított elő a rendőrség a helyszínen, aki passzív ellenállást tanúsított a rendőri intézkedéssel szemben. A rendőrség a többi demonstrálóval szemben akkor nem intézkedett, mivel a Fidesz magánterületén tartózkodtak, a párt pedig nem kért tőlük segítséget. Sőt a Fidesz két képviselője, Selmeczi Gabriella és Kocsis Máté süteményt is vitt a demonstrálóknak, igaz, utóbb feljelentést tettek csoportos garázdaság miatt.

Selmeczi Gabriella „a demokratikus intézményrendszer elleni támadásról” beszélt, a feljelentést azzal indokolva, hogy a tüntetők „megtámadták a kormánypárt székházát, erőszakosan behatoltak az épületbe, betörték az ajtót, az üveget, felmásztak az erkélyre, megrémítve mindezzel az ott dolgozókat”. A székházfoglalók ezzel szemben úgy nyilatkoztak, nem ők támadtak a demokráciára, hanem az Orbán-kormány. „A Fidesz a feljelentéssel csak a jogállam leépítéséről akarja elterelni a figyelmet”, mondták később a Képviselői Irodaháznál. A tüntetők akciójukról mint „állampolgári kezdeményezés eredményéről” beszéltek, amit semmilyen politikai erő nem támogatott.

A rendőrség azóta több nyomozást is indított az ügyben: a garázdaság gyanújával indított eljárás során több tüntetőt előállítottak a BRFK Gyorskocsi utcai épületébe, illetve –akik megtagadták a vallomástételt – rabosítottak. Harminchét székházfoglaló két hete önként „feladta magát” a Gyorskocsi utcában, jelezve, hogy vállalják tetteik következményeit. Közös nyilatkozatukban elismerték, hogy részesei voltak a székházfoglaló akciónak. Emellett kényszerítés miatt is indult nyomozás ismeretlen tettes ellen, a székházat védő biztonsági emberek fellépésével összefüggésben – ebben az ügyben is megkezdődtek a kihallgatások.

Székházfoglalók akcióban március 7-én