Átalakítaná a hajózási piacot a főváros
A közgyűlés a múlt hónapban tárgyalta és fogadta el a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Budapest Fővárosi Városépítési Tervező Iroda (BFVT) Kft. Duna-partra vonatkozó fejlesztési és hasznosítási tervét. Eszerint a Közraktár utcával párhuzamos ferencvárosi partszakasz mellé tíz darab 130 méteres hajót helyeznének el. A kikötők kiszolgáló funkcióit pedig betelepítenék a CET épületébe.
A koncepció készítői összesen 13 szállodahajó-kikötő kialakítására alkalmas partszakaszt „azonosítottak”. Ám ezek közül középtávon csak három működtetése ésszerű. A meglévő Belgrád rakparti mellett a CET-nél és a Szent István parknál építenének új kikötőt. Ezekben összesen 25-30 hajó köthetne ki egyidejűleg.
De fontosnak tartják a sétahajó-kikötők új működési rendjének kialakítását is. Ma a legfrekventáltabb partszakaszokat néhány séta-, illetve rendezvényhajós cég sajátítja ki, miközben csak napi 2-3 órát használják utasok fogadására – állítja a BKK. A cég városképi és gazdasági szempontokra hivatkozva jobbnak tartaná a kikötők taxidrosztokhoz hasonlatos használatát. A hajókat éjszakára városszéli kikötőkbe küldenék, napközben pedig a kevésbé forgalmas köztes partszakaszokra terelnék.
– A belvárosi kikötőkbe érkező turisták többségét buszok szállítják, amelyek eddig a kikötő környékén parkoltak. Ha ezt a forgalmat a főváros most betereli a Belvárosba, akkor az ott várakozó, forgolódó buszok hatalmas dugókat eredményeznek majd. De a napközben többször, illetve reggel-este üresen, utasok nélkül le-fel ingázó hajók is jelentősen növelik majd a környezetterhelést – magyarázza Horváth Imre, a Magyar Hajózási Országos Szövetség (Mahosz) főtitkára, aki azonban azt se hallgatja el, hogy a változás kiugróan magas költségnövekedést okozna a hajós szolgáltatóknak.
Az érdekvédelmi szervezet szerint a koncepcióban foglaltaknak akár részleges végrehajtása is a budapesti személyhajózási és kikötői piac teljes átalakítását, a jelenlegi piaci szereplők tönkretételét eredményezné. Az érintett 22 személyhajózással foglalkozó gazdasági társaság jelenleg 550-600 főt foglalkoztat, de több mint 100 beszállító céggel állnak kapcsolatban. A hajósszakmával nem egyeztetett hasznosítási koncepcióval véleményük szerint évente 2,5 millió Budapestre látogató, személyhajózást is igénybe vevő turista kiszolgálását lehetetlenítenék el. A tervkészítők több helyen téves következtetésre jutnak, és hibás, esetenként végrehajthatatlan megoldásokat irányoznak elő – írják Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesnek küldött levelükben a hajóstársaságok. – A főváros ezzel teljesen átrajzolná a jelenlegi parthasználati térképet elsősorban az itt lévő kisebb hajóstársaságok hátrányára.
A főváros szállodahajó-kikötőinek java részén két nagy cég osztozott egészen a közelmúltig: a Magyar Kikötő Zrt. és a Mahart PassNave Kft. A személyhajózás harmadát a PassNave és a menetrend szerinti hajójáratokat üzemeltető BKV bonyolította. A többin a fentebb említett 22 társaság osztozik jelenleg. Tavaly augusztusban azonban sajátos átrendeződés kezdődött meg. Az I. kerületi önkormányzat nem hosszabbította meg a Magyar Kikötő Zrt. hat budai szállodahajó-kikötőjének közterület-hasznosítási szerződését a hajók okozta zajra és szemétre hivatkozva. Októberben pedig felmerült, hogy a fővárosi önkormányzat megvenné a Mahart PassNave Kft. 51 százalékos tulajdonrészét. A 750 milliós vételárat a cég által fizetett osztalékból törlesztették volna. Az előterjesztést végül indoklás nélkül levették a napirendről. S most itt van a kisebb hajóstársaságokat kiszorító hasznosítási koncepció.
A BKK lapunk kérdésére adott válaszában tagadja, hogy az átrendezés bármely cég érdekeit szolgálná. – Nem kívánunk kizárólagosságot teremteni – hangsúlyozták. – Az elfogadott terv a belvárosi partszakaszok csekély hányadát érinti, a nagyobb rész továbbra is bérelhető lesz. Idén májustól csak a közterület-használati rendeletet módosítja a közgyűlés, beleértve a kikötőhelyek után fizetendő bérleti díjat. A BKK szerint a parthasználatból befolyó évi 100 millió forint indokolatlanul kevés, hiszen az árvízi védekezés évi 250 milliós költségét sem fedezi. Így a következő közgyűlésen várhatóan 20-30 százalékos közterülethasználatidíj-emelésre tesznek javaslatot. De ez állításuk szerint a funkciók differenciálása miatt helyenként csökkenést is hozhat.
