Már ketyeg az óvodabomba is
„Ilyen szerencsétlen, élhetetlen országot még nem láttam, ahol előbb cselekszenek, és aztán vakarják a fejüket” – ezt nyilatkozta egy pedagógus a zuglói Hírhatár nevű internetes újságnak. Az általános iskolai beiratkozások körül Zuglóban valóban súlyos helyzet alakult ki. Az iskolák fenntartását az önkormányzatoktól január elsejétől átvevő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) vezetője a múlt héten úgy tájékoztatott, hogy a túljelentkezés Zuglón kívül a XI., a XII. és a XVIII. kerületben okoz súlyos helyzetet, illetve a budapesti agglomerációban. Helyhiánnyal küzdenek az általános iskolák Székesfehérvár egyes területein, továbbá Kecskeméten, Pécsen és Baján.
Egy aktív civil szervezet, a Zuglói Szülők Közösségének (ZSZK) Facebook-profilján egy szülő azt panaszolja, hogy a túljelentkezés már olyan méretű, hogy egy ikerpárból csak az egyik gyereket tudták felvenni a körzetes iskolába, mert így hozta a sorsolás. Sorsolással akkor szoktak dönteni az iskolai felvételről, ha túl sok a megmaradt helyekre a jelentkező. Azonban a korábbi években körzetes iskolásokat nem érintett a sorsolás: az ilyen kisdiákokat az iskola köteles felvenni. A jó nevű, divatos iskolákban a körzetes gyerekek felvétele után megmaradt helyeket sorsolták ki a körzethatáron kívülről érkezők közt.
Felvetődik, hogy nem jogszabálysértő-e, ha körzetes gyermeket utasítanak vissza sorsolással. A válasz: jogszerűtlen. És ezt az intézmények zöme tudja is. Csakhogy Zuglóban és azokban a körzetekben, ahol sok a gyerek, még a körzetesek felvétele sem megoldott. A ZSZK szerint ez a lakcímkártya-trükközések miatt van így. Hosszú évek óta próbálnak a szülők e módszerrel számukra megfelelő iskolát találni: a kiválasztott intézmény körzetében lakó baráthoz, rokonhoz bejelentik a gyereket, akinek a helye így törvényileg garantált. A szülői közösség szerint igazságtalan, hogy amíg ők Zuglóban fizetnek adót, ott élnek, addig az agglomerációból érkező gyerek szülei a lakcímtrükközéssel kiszorítják az ott élők gyerekét.
Ilyen trükközés persze mindig is volt, a probléma most azért lett ennyire nyilvánvaló, mert egyébként is szinte kezelhetetlen túljelentkezéssel szembesültek egyes iskolák. Megváltozott ugyanis a köznevelési törvény tankötelezettségre vonatkozó része. Míg korábban a hatodik életévüket május 31-ig betöltő gyerekek kezdhették meg általános iskolai tanulmányaikat, addig az új törvény értelmében már a nyári gyerekeknek is menniük kell: azokat a kisgyerekeket is beíratják a szülők, akik augusztus 31-ig lesznek hatévesek. Ez 25 százalékkal több gyereket jelent. Ez okozta a többórás sorokat a beiratkozásoknál múlt héten. Az ügy előzményei között meg kell említeni, hogy 2011-ben a szakmai és társadalmi egyeztetéseket csak formálisan lefolytatva Hoffmann Rózsa államtitkár Orbán Viktor miniszterelnök jóváhagyásával rendkívül gyorsan megszavaztatta az ezer sebből vérző új köznevelési törvényt. A jogszabályból már ekkor tudható volt, hogy erőteljes centralizáció – a köznyelvben: államosítás – lesz a tanév közepén. A törvénytervezet vitája során derült ki, hogy a kormány hároméves kortól kötelező óvodáztatást, hatéves kortól pedig kötelező iskoláztatást akar. A kabinet törölte volna a rugalmas kezdési időpontokat, mert kialakult az az eleve téves nézet, hogy sok család „indokolatlanul” tartotta vissza már iskoláskorban lévő gyermekét a tanévkezdéstől. Itt is a szokásos poroszos szellem érvényesült: ha a gyerek hatéves, iskolában a helye.
A Hoffmann-féle első verzió szerint a gyerekek fejlettségi szintjük alapján különböző osztálytípusokban tanultak volna. A „nem iskolaérett” gyerekek kis létszámú osztályokban például, de Pokorni Zoltán, a kormánypárti frakció oktatáspolitikusa a felzárkóztató osztályok indítását még sikeresen leverte. A rugalmas iskolakezdés mellett szóló érvei is hatottak, s így aztán a lehetőség megmaradt a köznevelési törvényben: „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé” – áll a jogszabályban, vagyis azok a gyerekek, akik a nyáron lesznek hatévesek, még az új törvény szerint is nyugodtan maradhatnának óvodások egy évig.
Nehéz persze a szülőknek eligazodniuk az új jogszabályban, ha azzal a 120 ezer pedagógus alkalmazásáért és több mint egymillió gyerek közoktatásáért felelős Klik vezetője sincs tisztában. Marekné Pintér Aranka korábban azt mondta: a túljelentkezéssel összefüggő beiskolázási gondok elsősorban a fővárosból és az agglomerációból érkeztek. Szerinte ennek oka, hogy „sok szülő szívesen tartotta vissza gyermekét hétéves koráig az óvodában, ugyanakkor új törvényi szabályozásként belép a hatéves kortól való iskolába lépés kötelezettsége”. A törvény ugyan új, de a régi közoktatási törvényben is hatéves volt a tankötelezettség. Nos, a beiskolázás, még ha ezt a Klik vezetője nem is tudja, rugalmas maradt, viszont valóban van egy új, a korábbiaktól eltérő passzus, ami 2014 szeptemberében lép életbe: ez a hároméves kortól kötelező óvodáztatást mondja ki. A kiscsoportosok beáramlása viszont úgy éri az óvodai hálózatot, hogy nem történt meg az ehhez szükséges férőhelybővítés. Így most az óvodák vezetői kerülnek majd nehéz helyzetbe.
A változásokról a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete (Mante) írt nyílt levelet az óvópedagógusok számára: „A két rendelkezés (a rugalmas, a gyerekek érettséghez igazodó iskolakezdés lehetőségének biztosítása, illetve a hároméves kortól kötelező óvodáztatás) egyidejű alkalmazása sok helyen szinte feloldhatatlan ellentmondáshoz vezethet.” Álláspontjuk szerint 20-25 ezer férőhely létesítésére lenne szükség 2014 szeptemberéig, „amire nincs reális esély”. A Mante félelmei szerint olyan helyzet állhat elő, „amikor az óvodák pedagógiai vezetőinek azt kell mérlegelniük, hogy az iskolába lépésre még nem teljesen érett gyerekeket küldjék-e el, hogy fel tudják venni a hároméveseket, vagy fordítva, a kicsik felvételét utasítsák el, hogy a nagyobbak számára biztosítani tudják azt a felkészítést (...) amely a későbbi sikeres iskolai tanulás, előrehaladás alapfeltétele”.
A kormány most törvénymódosítással próbálja orvosolni a túljelentkezésekből adódó problémákat. A jogszabálytervezet már a parlament előtt van. E szerint a maximális osztálylétszámtól húsz százalékkal el lehet térni, vagyis az eddigi 27 helyett akár 32 gyerek is járhat egy osztályba. A kormányzati káosz abszurditását mutatja, hogy mindezt a módosítást az Országgyűlés legkorábban egy héttel a beiratkozás kezdete után szavazhatja meg.
Elkerülhető káosz
A káosz elkerülhető lett volna, ha a kormány nem a tanév kellős közepén államosít – állítja Szüdi János. A közoktatási szakértő szerint az óvoda érdekelt abban, hogy a május 31. és augusztus 31. között a hatodik életévüket betöltő gyerekeket „kinyomja”. Az önkormányzatok már a tanév megkezdése előtt egy évvel az óvodások száma alapján tervezték az indítható osztályok létszámát, és módosították az iskolai körzeteket.
Szüdi szerint a lakcímtrükközést nagyon egyszerűen ki lehetne szűrni: a járási kormányhivatal ellenőrizheti, valóban ott él-e a gyerek, ahová bejelentették őt. Jogszabály írja elő, hogy a gyerek lakóhelye a szülőnél vagy a törvényes képviselőnél van.
