Tapssal zárult Orbán Viktor meghallgatása az Európai Parlament néppárti frakciója előtt kedd este Strasbourgban. A kormányfő információink szerint kifejtette, semmi szégyellni való nincs az alkotmányban, amit az Alkotmánybíróság felszólítására módosítottak. Orbán szerint José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének nincs igaza, hogy kifogásolja az alaptörvény negyedik módosítását három pontját, de nem akar konfliktust az elnökkel, ezért módosítja a jelzett rendelkezéseket. A néppárti képviselők húsz kérdést tettek fel, információink szerint többek között a kisebbségekről és a külföldi gazdasági érdekek sérüléséről. Úgy tudjuk, Orbán válaszában többek között a szélsőségekkel szembeni zéró toleranciáról beszélt, az Élet Menete napjára meghirdetett motoros tüntetés betiltására hivatkozott, valamint gazdasági sikereket említett, amelynek szerinte ára van. Elmar Brok, német néppárti képviselő a találkozó után arra a kérdésünkre, hogy az EPP képviselőcsoportját megnyugtatta-e Orbán, annyit mondott: meg kell várni az Európai Bizottság elemzését a magyar alaptörvény módosításáról.

Az európai pártcsalád egyébként nyilvánosan teljes mértékben kiáll a Fidesz mellett. Pedro López de Pablo, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának szóvivője lapunk érdeklődésére közölte: a néppárt és annak képviselőcsoportja támogatja a Fideszt, és ez nem változott attól függetlenül, hogy egyes párttagoknak esetleg más véleményük van, ahogy ez egyébként előfordul más ügyekben is. Cáfolta, hogy a Fidesz kizárása bármilyen fórumon szóba került volna és közölte: az erről szóló sajtóértesülések alaptalanok.

Joseph Daul néppárti frakcióvezető hétfőn levelet írt az Új Magyar Szó főszerkesztőjének (az erdélyi magyar lap írt róla, hogy a Daul és Reding közti beszélgetésen felmerült a Fidesz kizárása), melyben cáfolja a dubrovniki vacsoráról a lapban megjelent információkat, és arra kéri a lapban az információ forrásaként megjelölt Reding-közeli munkatársakat, ha valamit szeretnének mondani Magyarországról, ők is írásban tegyék.

Néppárti forrásból ugyanakkor úgy tudjuk, „nyugtalanság” van a pártban a Fidesz miatt. – A fideszes kollégáknak meg kell érteniük, hogy elegünk van. Nem belőlük, hanem abból, hogy állandóan a magyar alkotmányról kell beszélnünk – fogalmazott forrásunk. Hozzátette, sokakat megnyugtatna, ha a Fidesz és Orbán szimbolikus lépésekre szánná el magát. Példaként említette, hogy nem lehet egyrészről a cigányokat állatokként aposztrofáló újságírót eltűrni a pártban, miközben a Fidesz azt mondja, hogy sosem volt ilyen romabarát politika Magyarországon. –Meg kell szüntetni a kettős mércét a Fideszen belül is – fogalmazott forrásunk.

Ha valakinek a fejéhez egy fegyvert tartasz, akkor győződj meg róla, hogy van-e benne töltény – ezt kérte az Európai Uniótól Szájer József kedden Strasbourgban a Broadwalk Empire tévésorozatot idézve. Egy nappal az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének Magyarországról szóló vitája előtt a fideszes EP-képviselő konkrétumokat hiányolt, mondván, mindmáig nem tudják, hogy mi a baja az uniónak, „amiért Magyarországot támadás éri”.

A bizottság által kifogásolt pontokkal kapcsolatban Szájer azt mondta, az Európai Bíróság döntései nyomán keletkező esetleges bírságok miatt kivethető adóval csak az uniós deficitszabályoknak kíván megfelelni a kormány. A választási hirdetésekkel kapcsolatos kifogások miatt egységes elbánást kért az EU-tól Szájer, aki szerint ezen szabályozások miatt más országokat is ki lehetne emelni. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörével kapcsolatban pedig azt mondta, ez ügyben pedig már folynak tárgyalások az Európai Bizottsággal.

Szájer reméli, az Európai Bizottság – mely a jogszabályok vizsgálatát folytatja – korrekt lesz, bár annyit látnak, hogy „nem mindig a valós szempontok számítanak”. Szájer az Európai Néppártban uralkodó hangulatról annyit mondott, az azon múlik, ki mennyire informált. Mint mondta, alaptalan, tárgyi tévedésektől hemzsegő, az újságírás alapvető szabályait be nem tartó cikkekből tájékozódik sok néppárti képviselő, és ezért is fontos Orbán Viktor keddi látogatása Strasbourgba. Szájer szerint az Európai Parlamentben „belső tanácstalanság” van, hiszen még nem készült el az állampolgári jogokkal foglalkozó bizottság jelentése. A szerdai plenáris vita ezért is visszafogott lesz. A bizottság elemzését a negyvenperces vitán Viviane Reding igazságügyi EU-biztos mutatja be.

Lex Barroso a parlament előtt, a kormány garanciákról beszélt, az ellenzék elfogadhatatlan politikai szándékról

A parlament kedden megkezdte az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos törvényjavaslat tárgyalását. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár szerint a csomag érdemi része garanciális szabályokat tartalmaz, így például az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke nem lesz újraválaszható. Egyes ügyek áthelyezéséről, eljáró bíróságok kijelöléséről pedig csak az Országos Bírói Tanács egyetértésével dönthet az OBH vezetője (a legfőbb ügyész tehát nem kap ilyen jogosítványt), és nem konkrét ügyek, csak meghatározott ügycsoportok esetében. A módosítás szerint az Alkotmánybírósághoz fordulhat a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa is, és lehetővé teszik az alaptörvény előzetes és utólagos alkotmánybírósági kontrollját is. Módosítják a szintén rengeteg változtatáson átesett médiatörvényt is, így a tévés, rádiós politikai reklámokat ingyenessé teszik.

Az ellenzéki pártok, miután magát a negyedik alaptörvény-módosítást sem szavazták meg, annak kibontását is elutasítják. A szocialisták vezérszónoka, Bárándy Gergely azzal érvelt, hogy a kormány „elfogadhatatlan politikai szándékot kodifikál” a csomaggal.

Kifogásolta többek között, hogy az OBH elnökétől nem vették el az ügyáthelyezés jogát, csak korlátozták, szerinte a kormány arra utazott, hogy a nekik tetsző politikai ügyeket áthelyezhessék. Az ügyek áthelyezését még Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) sem tartja egészségesnek, ahogy persze azt sem, hogy a kormány „külföldi nyomásra” módosítja az alaptörvényt, vagy hogy nem volt teljes az elszámoltatás és a rendszerváltás.

Schiffer András LMP-s képviselő nehezményezte, hogy a negyedik alkotmánymódosítás alaptörvényi szintre emelte az „elkúrtukadót”, vagyis azt, hogy ha egy bírósági döntésből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a költségvetésben nincs elegendő pénz, akkor e célra külön hozzájárulást kell megállapítani. A benyújtott javaslattal még nincs vége a módosítgatásoknak, főleg miután Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter is beadott egy módosító javaslatot. Az általa „pontosításnak” becézett indítvánnyal mégiscsak engedélyezné a kampányhirdetéseket a kereskedelmi médiában – de csak az európai parlamenti választásokkor, a bírósági ügyáthelyezést pedig tiltaná a kötelező EU-direktívák esetében. (Nyusztay Máté)

Orbán Viktor az Európai Parlament néppárti frakciójának ülésén