– Albérletben élünk, mennénk már nagyon. Mikor költözhetünk? Csak a tanítás befejezése után tudunk beköltözni, nem baj? – Az ócsai önkormányzatnál egyre többször csörögnek a telefonok ezekkel a kérdésekkel a szociális lakópark ügyében. A hivatalban azonban se az egyik, se a másik kérdésre nem tudnak választ adni. A bukott devizahiteleseknek épült házakat csak érvényes bérleti szerződés birtokában foglalhatják el a nyertes pályázók. A kontraktusokat a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. kötheti meg, de csak azután, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. átadja neki az épületek használati jogát. Ám ehhez előbb át kellene vennie a házakat.

A héten kezdődik a telep műszaki átadása, az első lakók júniusban költözhetnek be

A telep első ütemének műszaki átadás-átvétele a hónap elején megkezdődött, miután a kivitelező Veszprém-Ber Zrt. március végén készre jelentette a beruházást. Lapunk információi szerint eddig a közmű- és úthálózat, valamint a közterületek átvétele zajlott le. A héten kezdődik a házak átadása. A szerződéskötésekre legkorábban májusban számíthatnak a leendő lakók. A költözés vélhetőleg júniusra csúszik. Csakhogy az iskolai, óvodai beiratkozások addigra lezajlanak.

– Felhívtuk az intézményvezetők figyelmét az első húsz családdal érkező 47 gyerekre. Mindenkinek lesz helye –bizonygatja Horváth Tamás ócsai alpolgármester, bár nem tagadja, hogy az óvoda közbeszerzési pályázata csak a napokban zárul le, így legkorábban decemberben nyithat meg. A bölcsőde építése viszont szeptemberre befejeződik, és az iskolában most is tudnák fogadni a gyerekeket. A leendő lakók közül egyébként még senki sem kérte ezt.

Az első bérlői pályázatot lebonyolító Magyar Máltai Szeretetszolgálat közlése szerint a lakók többsége Pest megyéből költözik majd Ócsára, de Nyíregyházáról, Püspökladányból és Szekszárdról is érkeznek családok. Az első körben tizenöt kétgyermekes, három háromgyermekes és két négygyermekes család foglalhatja el a szociális bérlakásokat. A szülők egy részének van munkája, akad köztük orvos és vállalkozó is, míg másoknak olyan szakmájuk – festő-mázoló, targoncás, bolti eladó – van, amellyel reményeik szerint jó eséllyel találnak munkát a főváros közelében. Az önkormányzatnak egyelőre nincs információja arról, hogy bárki közülük rendszeres szociális, gyermekvédelmi vagy egyéb támogatásban részesülne. Horváth Tamás úgy véli, hogy a leendő lakók többsége számít a háztájiból származó kiegészítő jövedelemre, és már konyít is valamit a gazdálkodáshoz. Bár több helyi gazda is jelezte: örömmel segít a házak körüli „birtokok” beindításában.

Az első pályázati fordulóban csupán a házak negyedét sikerült benépesíteni. A kormány így módosított feltételekkel május 10-ig meghosszabbította a pályázati határidőt, sőt a tartalékkeretbe egészen az év végéig lehet jelentkezni. A lehetséges pályázók körét több módon is igyekeztek bővíteni. Így már nemcsak a bukott devizahitelesek, hanem egyéb, lakhatással összefüggő tartozás – közmű-, közös költség – miatt árverésre kijelölt ingatlanok tulajdonosai is bekerülhetnek a programba. A kényszerértékesítésre kijelölés időpontját kitolták egészen a pályázat benyújtását megelőző napra. A forgalmi értékére vonatkozó értékhatárt pedig egységesen 25 millió forintban húzták meg. Korábban vidéken 20 millió volt a felső határ.

Az első pályázaton elbukottak új jelentkezés nélkül is bekerülnek a második körbe. A lebonyolítással ismét a máltaiakat bízták meg, és nem változott a bírálóbizottság összetétele sem. Az új bérlői pályázat kiírása miatt bizonyosan csúszik az első 80 házba beköltözők tapasztalatait elemző jelentés elkészítése. Holott a kormány még a nyári szünet előtt dönteni kívánt a második ütem megépítéséről. De enélkül aligha teszik meg. A döntéshozók azonban makacsul ragaszkodnak a folytatáshoz. Már csak azért is, mert a közműveket már a lakónegyed egészére – az eredetileg tervezett 420 házra – kiépítették. Ráadásul a projekt egészére biztosított hatmilliárdból még maradt 3,6 milliárd.