Kunyhóbontás, most Csepelen

Számtalan bírálat, tiltakozás ellenére sem értek véget a fővárosban a kunyhóbontások: Újpalota, Ferencváros, Zugló és Kőbánya után most Csepel önkormányzata próbálja rombolással felszámolni a hajléktalanságot.

A múlt hét végén a kerület kétnapos határidőt adott a Csepel-sziget északi részének egyik bokros, erdős területén felépített kunyhókban élő 10-20 hajléktalannak arra, hogy elhagyják az évek óta használt építményeiket, két kalyibát pedig már le is bontottak. A többi építmény csak azért menekülhetett meg, mert a hajléktalanok érdekvédelmével foglalkozó A Város Mindenkié Csoport (AVM) az otthontalanok segítségére sietett.

Misetics Bálint, az AVM egyik aktivistája elmondta, hogy amint értesültek az önkormányzat szándékáról, azonnal tárgyalást kezdeményeztek a kerület vezetésével. „Előbb ígéretet kaptunk arra, hogy felfüggesztik a bontást, és a vöröskereszt bevonásával közösen dolgozunk ki megoldást az ügyben, ám később mégis felvonultak a területen a bontásra kivezényelt közmunkások” – tette hozzá. Mindezek miatt az AVM aktivistái őrséget és riadóláncot szerveztek, hogy megakadályozhassák az esetleges bontást. A civil szervezet újra felhívta a figyelmet arra: elfogadhatatlannak tartják a dózerolást, mert az önálló életvitelhez szokott, jobbára párban élő hajléktalanok számára nem megoldás a szálló, ahol ráadásul csak átmenetileg húzhatják meg magukat.

Ábel Attila, Csepel egyik alpolgármestere (Fidesz–KDNP) úgy fogalmazott: a téli fagyok múltán döntöttek úgy, hogy megpróbálnak rendet tenni a területen, ahol évek óta többtucatnyian élnek kalyibákban. Kiemelte: az érintetteknek felajánlották, hogy elhelyezik őket hajléktalanszállón, ahol sokkal jobb körülmények között élhetnek, mint a víz és villany nélküli tákolmányaikban. Az alpolgármester megemlítette azt is: a közelben található az az Eperföld nevű terület, ahol egy hajléktalanokból szerveződött rablóbanda másfél évvel ezelőtt több otthontalant megölt, vagyis a bűnözők elfogása és a potenciális áldozatok védelme miatt is indokolt a kolónia felszámolása. Mindemellett Ábel Attila szerint nem mellékes az sem, hogy a hajléktalanok vad, beoltatlan kutyái rendszeresen megtámadták a közeli kerékpárúton hajtó biciklistákat. Kitért arra is, hogy az AVM állításaival szemben felfüggesztették a munkát, készek az egyeztetésre, s eddig csak azokat a „tákolmányokat” verték szét, amelyek korábbi lakói a közterület-felügyelet felszólítása nyomán elhagyták a területet.

Bár a kerületi vezetés nem tartja rossz döntésnek a bontást, az AVM szerint a csepeli önkormányzat eljárása több szempontból is felháborító, figyelmen kívül hagyták például azt, hogy az ombudsman korábban élesen bírálta a hajléktalantelepek felszámolásának módját. A történteket érthetetlennek tartják azért is: nemrégiben a szintén jobboldali vezetésű kőbányai önkormányzatnál belátták, hogy a kunyhóbontás önmagában nem megoldás, ezért az AVM-mel és több karitatív szervezettel közösen kidolgozták az Erdőből lakásba nevű programot. Ennek keretében két, évek óta erdőben élő pár jutott önkormányzati bérlakáshoz.

A csepeli önkormányzat eljárása már csak azért is kifogásolható, mert az elmúlt hónapokban bírálatok sora érte a hajléktalanság elleni intézkedéseket, a hatósági fellépést. A Hajléktalanellátó Szervezetek Európai Szövetségének (FEANTSA) elnöke például a napokban egy budapesti konferencián elítélte a hajléktalanok kriminalizálását és azt, hogy Magyarország ezt az alkotmányában is rögzíti. Rina Beers úgy fogalmazott: „Arra kérik a magyar kormányt, hogy inkább a szakpolitikát fejlessze, mert a mostani szabályozás nem oldja meg a hajléktalanság problémáját, de sérti az emberi jogokat.” Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa a múlt hét végén kiadott közleményében arra hívta fel a figyelmet: „A hajléktalanság alapjogilag aggályos tüneti kezelései, az »eltakarítás«, a megbélyegzés, a bírsággal és elzárással fenyegetés helyett emberhez méltó, a lecsúszást megállító, kiutat biztosító komplex eszközökön és megoldásokon kell dolgozni.”

Bár bírálatokból nincs hiány, ahogy a csepeli önkormányzat, úgy a kabinet sem törődik azokkal. A kormány pénteken nyújtotta be a parlamentnek a szabálysértési törvény módosítására tett javaslatát, amely lehetőséget adna arra, hogy büntessék azt, aki életvitelszerűen közterületen él.

Két kalyibát elbontottak, a többi még maradhat, mert jogvédők a hajléktalanok segítségére siettek
Két kalyibát elbontottak, a többi még maradhat, mert jogvédők a hajléktalanok segítségére siettek
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.