Hatásos volt José Manuel Barroso európai bizottsági elnök pénteken Orbán Viktorhoz írt levele, melyben komoly aggályokat fogalmazott meg a negyedik alkotmánymódosítás kapcsán, és kötelezettségszegési eljárásokat helyezett kilátásba. A közigazgatási és igazságügyi tárca hétfőn törvénymódosításokat kezdeményezett, amelyek orvosolni kívánják Barroso kifogásait. Így javasolják, hogy a pártok ne csak a közszolgálati médiában hirdethessenek az európai parlamenti választás előtt. Ugyanakkor a kereskedelmi televíziók és rádiók nem kérhetnének pénzt a reklámok közzétételéért.

Módosítanának az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ügyáthelyezési jogán is, kimondva: nem helyezhető át ügy az illetékestől eltérő bíróságra, ha az eljárásban az Európai Unió valamely kötelező jogi normáját kell alkalmazni. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a parlament alkotmányügyi bizottsága előtt azt mondta, a jövőben konkrét, egyedi ügyet az Országos Bírósági Hivatal elnöke nem helyezhet át, megszűnik az ezzel kapcsolatos jogköre. Ehelyett az elnök az Országos Bírói Tanáccsal egyetértésben jelölhet ki egy másik bíróságot, amely fogadni fogja azokat az ügyeket, amelyeket a leterhelt bíróság nem képes. Arról egyelőre nem lehet tudni, hogy a kifogásolt harmadik ügyben, a magyar államnak az Európai Bíróság ítéletéből fakadó fizetési kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket hogyan változtatják meg. Erről külön törvény nem rendelkezik, a megoldást az alaptörvény tartalmazza. Újabb alkotmánymódosítás már csak kormányzati presztízsokokból sem várható – mondták lapunknak.

Orbán hétfő este az MTI szerint Bilbaóban azt mondta: a kormány várja a negyedik alkotmánymódosítás bizottsági vizsgálatának befejezését, és készen áll a kérdések megvitatására: „Megvárom, amíg elolvassák..., aztán majd beszélgetünk a konkrétumokról. Mi demokraták vagyunk, ezért hiszünk a tények és az érvek erejében.” A lapunk által megkérdezett fideszes politikusok állították, Orbán nem azért lépett még a levélváltás napján, mert „pánikot okozott”, hogy Barroso kötelezettségszegési eljárásokat helyezett kilátásba. Úgy vélik, a „kikényszerített” módosítások nem érintik a szuverenitást, hiszen nem az alkotmányt kell megváltoztatni. Valószínűtlennek nevezték a felvetést, hogy azért módosítják ilyen gyorsan a kifogásolt törvényeket, mert a miniszterelnökhöz is eljutottak azok a jelzések, amelyekről a Maszol.ro hírportál írt, azaz, ha nem korrigálják a negyedik alkotmánymódosítást, akkor kizárhatják a Fideszt az Európai Néppártból. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke kérdésünkre tagadta az erdélyi Új Magyar Szó hasábjain megjelenteket, mondván: sem a Fidesz elnökségi ülésén, sem a miniszterelnöktől nem hallott arra utaló információt, hogy ki akarnák zárni a Fideszt. (Gyürk András fideszes EP-képviselő szintén cáfolta ezt.) Pokorni azt mondta, soha nem került szóba az sem, hogy a Fidesz a néppárt helyett már az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciója felé orientálódik. Fideszes politikusok szerint „ha volt is nézeteltérés néppártiakkal, az el lesz simítva, amikor Orbán Viktor megérkezik az EPP-frakció ülésére”. Hiszen arról tud beszámolni, hogy a kormány kész a negyedik alkotmánymódosítás korrigálására, sőt már a parlamenti vita is elkezdődött.

A szerdai európai parlamenti ülést illetően, melyen a magyar ügy lesz napirenden, kormányoldalról senki nem tudta pontosan megmondani, hogy a kormányt ki képviseli a vitán. Azt sem erősítették meg, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes Strasbourgba utazik. Lapzártánkig nem jeleztek hivatalosan felszólalási szándékot Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének. Volt, aki azt mondta, Szájer József fideszes EP-képviselő – ha ott lesz – „remekül” tud a negyedik alkotmánymódosítás mellett is érvelni.

Brüsszeli tudósítónk szerint VivianeReding szólal fel a magyar vitán, és részletesen elmondja a bizottság álláspontját. Mint kiderült, kedden a biztosok ülésén napirenden lesz Magyarország, de egyelőre csak EP-vita előtti eszmecserét tartanak, nem várható döntés az eljárásokról.