Szalai Annamária hosszan tartó betegsége miatt már korábban is gondolkodtak kormánypárti politikusok azon, hogy adott esetben ki lehetne a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács új elnöke. A Fidesz és a kormányfő most, Szalai Annamária elhunyta után dilemma előtt áll, hogy – hozzá hasonlóan – politikust, vagy inkább a kormánypárt holdudvarához tartozó médiaszakértőt jelöljenek-e a posztra.

Az új NMHH-elnök jelölése azonban politikailag már nem lesz olyan közvetlen, mint Szalai Annamáriáé volt, hiszen őt – a kormányváltás után elfogadott új médiaszabályozás alapján – Orbán Viktor miniszterelnök nevezte ki kilenc évre a hatóság élére. Az Európai Parlament nyomására március végén módosított médiatörvény értelmében a hatóság elnökét már nem a miniszterelnök, hanem a annak javaslatára az államfő nevezi ki. A miniszterelnöknek a jelölés előtt szakmai szervezetekkel is egyeztetnie kell.

Ezen szervezetek között nevesíti a törvény a Közszolgálati Testületet, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot, valamint a hírközlési szolgáltatók, a médiatartalom-szolgáltatók, a műsorterjesztők és az újságírók országos működési területű, legalább öt éve működő szakmai, érdek-képviseleti és önszabályozó szervezeteit. Módosították az elnökkel szemben támasztott követelményeket is. Az lehet az NMHH elnöke, akinek van felsőfokú jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi végzettsége, és legalább ötéves, a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletével, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlata.

Az ötéves gyakorlat helyett a törvény elfogadja e tudományágak területén a médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban Magyarországon elismert tudományos fokozatot, vagy legalább tízéves oktatói gyakorlatot felsőoktatási intézményben. Lapunk információi szerint politikai és szakmai körökben több személy neve merült fel lehetséges NMHH-elnökként. A legesélyesebbek között említik Böröcz Istvánt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatóját és Koltay Andrást, a Médiatanács tagját.

Böröczöt csaknem két éve nevezte ki Szalai Annamária a közmédia idén majdnem 70 milliárd forintos támogatásával gazdálkodó MTVA élére. A jogász végzettségű Böröcz az első szabad választásokon kisgazdapárti politikusként szerzett parlamenti mandátumot, de szembekerült a pártot elfoglaló Torgyán Józseffel, és az FKGP-ből kiszakadó 36-ok frakcióvezetője lett. Az első Orbán-kormány idején a Posta vezérigazgató-helyettese volt, majd magáncégeket vezetett.

A szintén jogász végzettségű Koltay András korábban az MTV-t felügyelő kuratórium tagja volt, szakterülete a médiajog. Szalai Annamária betegségének súlyosra fordulása után jórészt ő helyettesítette az elnököt a szakmai fórumokon és a médiaszereplésekben. Rajtuk kívül a lehetséges jelöltek között említik Nyitrai Zsolt fideszes képviselőt és Kalmár Istvánt, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökét is.

Fideszes és iparági forrásaink szerint az a forgatókönyv sem zárható ki, hogy két különböző személy látja majd el az NMHH és a Médiatanács elnöki tisztét, bár ennek esélyét minimálisra teszik. A Fidesz ugyanis úgy alkotta meg a médiatörvényt, hogy e két poszt szorosan összekapcsolódik, ezáltal biztosítva a mindenkori első számú vezető összpontosított hatalmát az állami frekvenciák elosztásában, a közmédia felügyeletében és a támogatások elosztásában.