„Helyes döntés volt” – így kommentálta a Népszabadságnak Schöpflin György, hogy Orbán Viktor nem vesz részt szerdán az Európai Parlament ülésén, amikor „a magyar ügy” lesz napirenden, inkább Margaret Thatcher néhai brit miniszterelnök temetésére utazik. A fideszes EP-képviselő munkatársunknak arra a kérdésére, hogy ezek szerint a miniszterelnöknek nem kell „megvédenie Magyarországot”, azzal válaszolt: szerdán „harmadosztályú” vita lesz, hiszen tudomása szerint már eldőlt, hogy az mindössze 40 perces, egykörös lesz, és a plenáris ülésen nem vesznek részt sem a frakcióvezetők, sem az EP elnöke, Martin Schulz.

– Az Európai Parlament alapjogi, emberi jogi (LIBE) bizottságának az egyik munkacsoportja Rui Tavares portugál zöldpárti képviselő vezetésével június–júliusra készíti el jelentését a magyar alkotmányosságról. A „nagy csata” tehát a nyáron lesz, akkor indokolt lehet a magyar miniszterelnök megjelenése – véli Schöpflin György. A történész-politológus professzor José Manuel Barroso Orbán Viktornak küldött levele kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy tudomása szerint az Európai Bizottság még nem fejezte be a vizsgálatát a negyedik alkotmánymódosításról, így az a három pont sem „lezárt ügy”, amelyet a bizottsági elnök megjelölt. Munkatársunk felvetésére, miszerint a bizottsági elnök „súlyos aggályokat” fogalmazott meg, úgy reagált: Barroso elnök levele azt üzeni, „mi is figyeljük az eseményeket”.

FOTÓ: MTI KOSZTICSÁK SZILÁRD

– Ezen nem kell csodálkozni azok után, amilyen sajtótámadások érték Magyarországot. A kormányról rettenetes dolgokat írnak, a riogatások nem állnak messze már attól sem, hogy „Magyarországon lámpavason lógnak a liberálisok” – mondta Schöpflin, hozzátéve, ezért politikai lendületet kapott a negyedik alkotmánymódosítás vizsgálata, „Barroso elnök úr úgy érzi, mondania kell valamit a nagyvilágnak”. – De meggyőződésem, hogy a bizottsági vizsgálat végén csak néhány apróbb ponton kell korrigálni az alkotmánymódosítást – ismételte meg Schöpflin a szokásos Fidesz-álláspontot, megjegyezve: a vizsgálat vége az lesz, hogy 97 százalékban alaptalannak bizonyulnak az aggályok.

Arra, hogy a magyar miniszterelnök-helyettes, Navracsics Tibor szerint fenyegetőzésnek tűnik az a levél, amelyet az Európai Bizottság elnöke küldött, a politológus professzor úgy reagált, „akár így is lehet fogalmazni, és ez a miniszter úr véleménye”. (A miniszterelnök-helyettes a Hír TV-ben úgy nyilatkozott: az uniós tisztviselők gyakran azt mondják, hogy „a kontextus a baj”, Magyarország viselkedése ébreszt bennük gyanakvást. Az unióban próbálják bebizonyítani, hogy valamilyen formában a közösségi jogot sértik a magyar lépések, de ez szerinte a legtöbbször nem sikerül a bizottságnak.)

A European Voice hasábjain Navracsics arról írt: a magyar kormányban aggodalmak fogalmazódnak meg amiatt, hogy egy uniós biztos, Viviane Reding, akinek a feladata Európa egésze érdekeinek a képviselete lenne, az ellenzéket szó szerint visszhangozva mondja azt, hogy „az alkotmány nem játék”. Ennek kapcsán Schöpflin György azt mondta, lát ebben is igazságot. Hiszen azt, hogy egy jogszabály alkotmányos vagy sem, megfelel-e az EU-alapelveknek vagy sem, csak türelmes és alapos vizsgálat után lehet megállapítani, ezzel ellenkezőleg diktatúrákban járnak el. „Ezzel természetesen nem akarom azt mondani, hogy Viviane Reding diktátor”, de különösen mint az emberi jogok biztosa, ezt szem előtt kéne tartania. Arra, hogy nem érzi-e túlzónak azt a kormányoldali vélekedést, amely szerint Reding „magyargyűlölő” volna, Schöpflin így válaszolt: ez nem bizonyítható. „De a megnyilvánulásaiból erre is lehet következtetni”, a Tobin-ügyben megfogalmazott véleményével pedig „kilépett a kompetenciaköréből”. Arra a felvetésre, hogy Reding is a Fidesz keresztény-konzervatív pártcsaládjához, az Európai Néppárthoz (EPP) tartozik, emlékeztetett, „a néppárt nagy család”, a svédek például liberálisabbak, sokkal elkötelezettebben állnak a szabadpiac mellett, mint az EPP jobb szárnya. (Reding luxemburgi – a szerk.)

– Az, hogy a néppárti frakcióelnökség tagjai, a frakcióelnök Daul vagy a főtitkár López-Istúriz White a múlt heti dubrovniki vacsorán felvetette volna, hogy a Fideszt ki kell zárni az EPP-ből, ha nem tesz eleget a negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatban megfogalmazott aggályoknak, csak kacsa – állította Schöpflin, emlékeztetve, a Maszol.ro erdélyi hírportál ezt az értesülését egy Redinghez közel álló forrásra hivatkozva írta, de azóta Kosztasz Szaszmatszoglu szóvivő cáfolta. Schöpflin maga informális beszélgetéseken sem hallott arról Brüsszelben vagy Strasbourgban, hogy néppárti képviselők felvetették volna a Fidesz kizárását az EPP-ből.

– Aggályokat fogalmaznak meg, kizárásról nem esett szó soha – tette hozzá Schöpflin, akit e ponton szembesítettünk Markus Ferber, a német CSU EP-képviselőjének nyilatkozatával: a Fidesz kizárása is egy lehetőség, ha a budapesti kormány szembemegy a néppárti és az EU-s alapelvekkel.

– Ez egy nyilatkozat. A német képviselőknek a német érdekek képviselete számít, és a nagy német cégek nem örültek a különadóknak, a válságadóknak Magyarországon – válaszolta a fideszes európai képviselő. A kormányra zúduló európai össztüzet azzal magyarázza, hogy az elmúlt évtizedekben átalakult a klasszikus liberalizmusra jellemző véleménypluralizmus, a ma liberálisai dogmatikusabbak, nem fogadják el a más véleményt. – Nem emlékszem, hogy az EU-ban valaha lett volna olyan kormány, amely kétharmados felhatalmazással bírt volna. A magyar eset különleges, kilóg a sorból, az unióban a mai liberálisok nem tudnak ennek értelmezésével megbirkózni – mondta, hozzátéve: ami Magyarországon folyik, teljes mértékben szembemegy azzal, amit a liberálisok kizárólagos értékeknek tekintenek, az emberi jogok okán. A kérdés inkább úgy vethető fel, min alapszik a demokrácia, kizárólag az emberi jogok tiszteletén vagy a népszuverenitáson.

– Nem fogadják el, hogy nem lehet fölülírni a népakaratot – így Schöpflin György, aki azt prognosztizálja, hogy nem lesz vége az Orbán-kormány elleni „támadásnak” akkor sem, ha esetleg a 2014-es választások után a Fidesz győzne, de nem lenne kétharmados többsége. A támadások, mondta, csak akkor fejeződnek be, ha Magyarország újra sikeres lesz gazdaságilag.