Martonyi János külügyminiszter például dán, német, finn és holland kollégáinak a magyar alaptörvény negyedik módosítása kapcsán néhány hete megfogalmazott aggályaira azt válaszolta: azok „nagyrészt hiányos információkon és félreértéseken” alapulnak. A tájékozatlanságot, a hazai viszonyok ismeretének hiányát másoknak is felrótták.

Erre hivatkozással durván támadták például Viviane Redinget, az unió igazságügyi biztosát – aki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerint magánháborút folytat a budapesti kormány ellen –, illetve Kim Lane Scheppele asszonyt, a Princetoni Egyetem jogászprofesszorát. Az Európai Bizottság alelnöke egyik nyilatkozatában kétségbe vonta a hazai bíróságok függetlenségét, Scheppele meg ellenérzéseit fejezte ki többek között az alkotmányozási folyamattal kapcsolatban.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke

Csakhogy külföldről nem a levegőbe pufogtatnak, hanem megalapozott érvekkel figyelmeztetnek arra, hogy a Fidesz milyen, a jogállamiságot sértő intézkedéseket tett. Például az Európa Tanács (ET) velencei bizottsága a bíróságok működését szabályozó törvényekkel kapcsolatos aggályait pontokba szedve összegezte, hosszasan sorolva, hogy a bírák jogállásáról, illetve a bíróságok igazgatásáról szóló jogszabályokban mit kifogásol – vagyis nem politikai indíttatású észrevételeket tett.

Az ET alkotmányügyi kérdésekben illetékes, független szakértőkből álló tanácsadó testülete már korábban is jelezte észrevételeit, amelyeknek azonban csak egy részét vették figyelembe, például megszüntették az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének újraválaszthatóságát, s korlátozták a hatásköreit. Ezért ismét figyelmeztetett rá, hogy a bizottság ajánlásait más tekintetben is végre kellene hajtani. A kormány pedig erre nem a mostanában szokásos módon reagált, vagyis: nem beszéltek sem félreértésről, sem megalapozatlan vádaskodásról.

A kabinet olyannyira nem volt biztos a saját igazában, hogy tavaly októberben a vitatott jogszabályok alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata érdekében az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult. Ezzel nyilván elejét kívánták venni annak, hogy hasonló kérdésekben az ombudsman is normakontrollt kezdeményezzen. Az AB napirendjén a jövő héten másodjára szerepel az e tárgyban készült határozattervezet.

A velencei bizottság tavaly ősszel üdvözölte, hogy Handó Tündének, az OBH elnökének – aki Szájer József fideszes EP-képviselő felesége – kilenc évre szóló mandátumának letelte után távoznia kell, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: elfogadhatatlan, hogy az elnököt a saját maga által kijelölt személy helyettesítheti. Ha ugyanis a parlamenti képviselők egyharmada „blokkoló” szavazatával megakadályozza majd az új vezető megválasztását, akár hosszabb időn keresztül is olyan személy állhat az OBH élén, aki nem az Országgyűléstől, hanem elődjétől kapta a felhatalmazást.

A bírósági szervezeti törvény szerint az OBH elnöke a határozatait a „szükséghez képest” indokolja. A velencei bizottság szerint ez homályos megfogalmazás, s nem kötelez minden döntés indokolására, ami valójában a jogbiztonságot sérti. A testület felhívta a figyelmet arra is, hogy nem szerencsés, ha a hivatal vezetője egyes pályázatokat érvénytelennek nyilváníthat akkor, ha eltér a jelölteknek a bírák testületei által megállapított rangsorától, és az Országos Bírói Tanács a második vagy harmadik helyre sorolt pályázó kinevezésével nem ért egyet (tehát tulajdonképpen vétójogot kapott). Javasolják emellett, hogy szélesebb körben tegyék lehetővé az egyes kinevezések bírósági felülvizsgálatának lehetőségét.

A bizottság a függetlenség sérelmeként értékeli, hogy a bírót háromévente – legfeljebb 12 hónapra – más bíróságra helyezhetik. A testület azt a rendelkezést is törölni javasolja, amely szerint a bírákat a törvényszéki elnökök és a kollégiumvezetők felügyelik. Az ugyanis, hogy az elvi jelentőségű határozatokat kötelesek bemutatni a vezetőknek, „dermesztő hatással” lehet az egyes bírákra, ami ugyancsak sérti a függetlenséget. Hasonlóképpen vélekednek arról is, hogy az egyes bírák tevékenységéről kimutatást kell készíteni, ami csak akkor fogadható el, ha az nem jár kedvezőtlen következményekkel az érintettek előmenetelére.

A velencei bizottság megismételte a korábbi, határozott időre megválasztott főbíró felmentésével kapcsolatos aggályait is. A testület álláspontja szerint felvetődhet: azért módosították a Kúria elnöki posztjának betöltésére vonatkozó szabályokat, hogy Baka Andrást mandátumának lejárta előtt meneszthessék. A változás tehát egyetlen személy ellen irányult, ami ellentétes a jogállamisággal.