Pártvezetőségi forrásaink szerint a készülő „akcióanyag” valójában abban nyújt majd segítséget a választásokra készülő kampánystáboknak és választókerületi felelősöknek, hogy konkrét válaszaik legyenek a korábbi szocialista kormányzás eredményességét érő bírálatokra. 

A szocialisták ezzel egyebek mellett azt szeretnék elérni, hogy a (bizonytalan) választók körében minél mélyebben tudatosuljon, hogy „a jelenkori problémákért alapvetően a 2010 óta kormányzó Orbán-kabinet tehető felelőssé, és nem az azt megelőző nyolc év”.

A hangsúlyváltást jelzi, hogy a 2002 és 2010 közötti időszakkal kapcsolatban Mesterházy Attila pártelnök korábban többször is meglehetősen kritikusan fogalmazott. A legutóbbi évértékelő nagygyűlésen viszont már inkább az eredményeket emelte ki a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-időszakból.

Emlékezetes, tavaly márciusban az MSZP tisztújító kongresszusán Mesterházy még hosszasan sorolta a korábbi szocialista kabinetek hibáit: kiemelte például, hogy a Medgyessy-kormány túlígérte magát a 2002-es kampányban, továbbá, hogy hiba volt Szili Katalin államfői jelölése, s élesen bírálta a Gyurcsány Ferenc nevéhez köthető időszakot is, mondván: „túlzott különbség” volt a választási és a kormányprogram között.

Mesterházy akkor a 2006-os őszi események kapcsán is kritikus hangot ütött meg, hiszen a tüntetések felkészületlenül érték a rendőröket és vezetőiket, „aki pedig jogsértést követ el, büntetést érdemel akkor is, ha fekete kapucniban, és akkor is, ha egyenruhában van”. Az MSZP elnöke a korábbi szocialista kormányzást – egyértelműen Gyurcsány Ferenc időszakára utalva – tavaly kapkodónak és rögtönzőnek írta le, kiemelve, hogy a reformok sem voltak kellőképpen előkészítve.

Az Arénában mondott márciusi beszédében azonban Mesterházy Attila már máshova helyezte a hangsúlyt. Azt mondta: a Fidesz jelenlegi kormánya rosszul teljesít, még a „megelőző nyolc évhez képest is”. Megismételte, hogy „valóban nem volt minden tökéletes abban a nyolc évben”, de azt állította: annak az időszaknak mindhárom szocialista kormánya „messze jobban teljesített, mint ez a mostani”.

Mesterházy kiemelte – és egyebek mellett ezek valószínűleg szerepelni fognak a hivatkozott „akcióanyagban” is –, hogy korábban megduplázódott az átlagbér, a családi pótlék összege és a közalkalmazottak bére, csökkent a jövedelemkülönbség, újraindult a nyugdíjkorrekciós program, voltak jogállami fékek és ellensúlyok, erős volt az ország nemzetközi megítélése, számos autópálya és más infrastrukturális beruházás épült, ahogyan a Mercedes, az Audi és az Opel is az elmúlt nyolc évben döntött magyarországi beruházásairól.

Forrásaink hozzátették: a Gyurcsány-kabinet kormányzati teljesítményéről készült ugyan korábban egy könyv a Táncsics Alapítvány gondozásában – még a korábbi miniszterelnök kuratóriumi elnöksége alatt –, a Gyarapodó Magyarország 2002–2010 című kötet viszont, állításuk szerint, „nem váltotta be a hozzá fűzött várakozásokat”.

Emellett tudomásunk szerint készül egy átfogó, ilyen formában hiánypótló történeti áttekintés és dokumentumtár is az MSZP történetéből. Értesüléseink szerint a Táncsics Alapítvány felkérésére az elismert történész és választáskutató egyetemi tanár, Hubai László készíti a dokumentum összegzést a párt történetéről. Az anyagban minden, a szervezet életét formáló tanácskozás vagy kongresszus jegyzőkönyve, a döntéshozó testületekben történt változás hozzáférhetővé válik. Az anyag legkésőbb az MSZP jövőre esedékes, huszonötödik születésnapjára készül el – tájékoztatta lapunkat a párt egyik illetékese.

Hubai László a történelemtudomány kandidátusa, fő kutatási területe a huszadik századi magyar politikatörténet, különösen a parlamentarizmus és a választások története; a választási rendszerek és a választásföldrajz legnagyobb szaktekintélye Magyarországon. Hubai emellett a párt Baloldali Tömörülés Platformjának vezetőségi tagja, s tisztséget visel az országos választmányban is.

Hubai László