A kormány új frontot nyit az imázsháborúban
Trócsányi kiváló nemzetközi jogászkapcsolatokkal rendelkezik, elsősorban francia nyelvterületen. Orbán Viktor is nagyra értékeli, decemberben arról terjedtek el hírek, hogy ő veheti át Navracsics Tibor igazságügy-miniszter helyét a kormányban, mert ha Navracsicsból külügyminiszter lett volna, régi helyén a miniszterelnök „aktivista” tárcavezetőt látott volna szívesen.
Szerdán felhívtuk a nagykövetet, aki nem kívánt nyilatkozni a jogászbizottságról, s a Bem rakpart illetékeseihez irányította lapunkat.
A Külügyminisztérium sajtóosztályáról a következő választ kaptuk: „A Külügyminisztérium felkért nemzetközileg elismert alkotmányjogászokat, hogy formáljanak véleményt az alaptörvény 4. módosításáról, illetve az ahhoz kapcsolódó törvények tartalmáról. Martonyi János külügyminiszter korábban felkérte az Európa Tanács velencei bizottságát is arra, hogy adjon hivatalos véleményt az alaptörvény 4. módosításáról. A két felkérés között –a megrendelőn kívül – nincs kapcsolat. A cél az, hogy egy olyan, »külföldi szemmel« készülő, mélyreható elemzés, jogi szakvélemény készüljön, melyet a későbbiekben fel lehet használni akár a törvényalkotás során is. A nemzetközileg elismert alkotmányjogászokat párizsi nagykövetünkön keresztül kértük fel. Az elkészülő szakvéleményt annak véglegesítését követően a Külügyminisztérium közzé teszi.”
A kormány eddig nem mutatott nagy készséget a mégoly szakszerű külföldi jogi vélemények figyelembevételére a hazai alkotmányozásban. Az elképzelés hátterében ezért a hivatalos magyarázattal szemben valószínűleg az állhat, hogy találtak olyan külföldi konzervatív jogi szaktekintélyeket, akik védhetőnek vélik a demokrácia és a jogállamiság jelenlegi magyarországi helyzetét. Ez pedig csillapíthatja a nemzetközi bírálatokat a 2014-es választások előtti egy évben. Arról nem kaptunk felvilágosítást, hogy kiket kértek föl, és fizetnek-e nekik a munkáért.
Jelenleg két hivatalos jelentés is készülőben van Magyarországról. Az Európai Parlament határozata alapján készülőt (mellyel kapcsolatban legutóbb hétfőn tartott vitát az illetékes szakbizottság) májusban fejezik be, és feltehetőleg júniusban kerül a plenáris elé – ha egyáltalán. Az Európai Bizottság felkérésére pedig a negyedik, az alaptörvényt lényegében újraíró alkotmánymódosítást vizsgálják. Lehet, hogy utóbbiról már a jövő szerdai EP-vitán szó lesz.
Az idáig eltitkolt kormányzati lépés jól illik az elmúlt időszak stratégiájába, miszerint minden lehetséges fórumon fel kell venni a harcot a magyar vezetés politikáját bírálókkal.
A néha agresszióba átcsapó hadművelet része volt a kiváló debattőr Szájer József részvétele egy washingtoni kongresszusi meghallgatáson, amelyre pedig eredetileg Gulyás Gergelyt hívták, illetve az utóbbi ingerült levele Kim Lane Scheppele amerikai alkotmányjogásznak, aki erre hosszú, megsemmisítő érveket tartalmazó írással válaszolt a világ egyik legolvasottabb blogjában. Utóbbit a Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman működteti a The New York Times napi 8-900 ezer látogatót vonzó internetes oldalán.
Navracsics Tibor egyszerre több fronton is küzd: Viviane Reding és Neelie Kroes EU-biztosokkal van néha már az udvariasság határait feszegető levelezésben. A külföldön dolgozó magyar diplomatáknak Orbán Viktor utasításba adta, hogy hivatalból válaszoljanak a „negatív országimázsra”. Szalay-Bobrovniczky Vince bécsi nagykövet szinte egyszemélyes médiaháborút vív például az osztrák sajtó kritikus részével.
Az viszont inkább paródiába illett, amikor Jackson Diehl, a The Washington Post publicistája pár éve rövid úton „dobta ki” a washingtoni magyar nagykövetség két, a szerkesztőséget felkereső munkatársát (akkor nem volt magyar nagykövet az amerikai fővárosban.)
A diplomaták éberségét az sem kerülte el, hogy nemrégiben Budapesten járt az olasz közszolgálati tévé, a RAI stábja. Míg ők itt forgattak, Milánóban a magyar konzul jelentkezett a főnöküknél. A médiabírálatok tömegében ezzel együtt kakukktojásnak számít az olyan, az Orbán-kormány teljesítményét elismerő írás, mint Tibor Fischer minapi cikke a londoni The Guardian hasábjain.
