Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának tegnapi – a hóhelyzet kezeléséről szóló belügyminisztériumi jelentést tárgyaló – ülésén sem tisztult a kép. A kormánypárti képviselők és a belügyminiszter ugyanis ismét világossá tették: továbbra is tökéletesre értékelik a katasztrófavédelem, valamint a belügyi tárca munkáját, korántsem tartják indokoltnak az ellenzék által követelt vizsgálóbizottság létrehozását, a kritikákat pedig ma is „politikai haszonlesők” egyszerű kommunikációs fogásának minősítik.

A jelentést részleteiben ismertető Pintér Sándor belügyminiszter a bizottság keddi ülésén azt mondta: az elmúlt évtizedek legnagyobb hóvihara pusztított, de – az első közúti baleseteket nem számítva – a katasztrófahelyzetben senki sem sérült meg, senki nem hűlt ki.

Ahhoz képest pedig – emelte ki a miniszter –, hogy 146 települést zárt el a hó, 297 útszakaszt kellett lezárni, 190 helyen volt torlódás, 8 ezer autót, 14 ezer embert kellett kimenteni a hó fogáságából, továbbá 318 ezer embert érintett a szélvihar pusztítása miatt kialakult áramszünet, viszonylag gyorsan sikerült eleget tenni feladataiknak. Mindezek tükrében szerinte kijelenthető, hogy a katasztrófavédelem új irányítási rendszere jól vizsgázott.

A tárcavezető egy nemzetközi elismerésre és egy felmérésre hivatkozva is igyekezett igazolni a katasztrófavédelem munkájának magas színvonalát. Mint mondta, elismerő levelet kaptak az olasz nagykövetségtől, amiért gyorsan kimentettek olasz turistákat. Hozzátette: külön felmérést végeztetett arról, hogy miként ítélték meg az állampolgárok a katasztrófavédelem tevékenységét. Mint mondta, a legjobb eredményt Hajdú-Biharban érték el – ahol mintegy 50 ezer háztartásban nem volt áram az ítéletidő miatt –, a megkérdezettek 76 százaléka jónak vagy nagyon jónak ítélte munkájukat.

Bár a fővárosban akadt a legkevesebb probléma, a budapestiek voltak a legelégedetlenebbek, közepesre értékelték a katasztrófavédelem munkáját – közölte Pintér Sándor, aki a felmérés készítésének körülményeiről, s a többi eredményről nem szólt.

Az ellenzéki képviselők mintha egy másik hóviharról, másik katasztrófahelyzetről beszéltek volna. Felelevenítették a korábbi kritikákat: a közlekedők túlságosan későn kaptak érdemi figyelmeztetést a várható veszélyekről, túl későn állították le a kamionforgalmat, késlekedtek az utak lezárásával, a honvédségi lánctalpasokat későn vetették be, a mentés sok helyen szervezetlen volt, az elakadt autósok hiába vártak érdemi információra, valódi segítségre. (Azt, hogy a bírálatok aligha alaptalanok, a sok száz érintett autós panasza mellett jelzi az is: a katasztrófahelyzet után nem sokkal a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete közzétette több, a mentésben részt vevő tűzoltó beszámolóját. Ezekből kiderül, sok esetben valóban fejetlenség jellemezte a vezetést: volt, hogy pontos cél és feladatmeghatározás nélkül indítottak el egységeket, többen pedig arra panaszkodtak, hogy nem kaptak megfelelő és elegendő eszközt, csak „ellentmondásos utasításokat”.) A bizottsági ülésen az ellenzéki képviselők kivétel nélkül nehezményezték azt is: a Belügyminisztérium egy mindössze hat és fél oldalas jelentésben vont mérleget a katasztrófahelyzet kezeléséről, amiben a mulasztásokról, hibákról egyetlen szó sem esik.

Harangozó Tamás szocialista képviselő – aki a bizottság tagjainak kiosztott egy harmincoldalas, a mulasztásokat is tartalmazó „alternatív” jelentést – azt mondta: hibát hibára halmozott a felső vezetés, amely ráadásul jogszerűtlenül is járt el. Szerinte ugyanis még a Fidesz-többség által elfogadott protokollokat is figyelmen kívül hagyták, pedig az előírások betartásával alighanem jobb munkát végezhettek volna. A képviselő nehezményezte például, hogy nem hívták össze a hasonló helyzetek kezelésére hivatott Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottságot. Erre reagálva a belügyminiszter – aki korábban évtizedek óta nem látott viharról beszélt – azt mondta: „végül is nem atomcsapás érte az országot, egy egyszerű hóviharról volt szó”. Ezután a bírálatot visszautasította, szerinte ugyanis minden döntésük jogszerű és szakszerű volt.

Dorosz Dávid, a Párbeszéd Magyarországért képviselője – Pintér Sándornak arra a kijelentésére reagálva, hogy a hóvihart időben jelezte a meteorológiai szolgálat és a katasztrófavédelem – azzal kezdte felszólalását: Ha tudtak a közelgő viharról, akkor vajon miként fordulhatott elő, hogy 14 ezer ember akadhatott el a hóban? Szerinte ez azt bizonyítja, hogy nem volt megfelelő a felkészülés, a megelőzés, vagyis szükség volna egy olyan vizsgálatra, amely fényt derít a hibákra, hogy hasonló esetben hatékonyabb munkát végezhessen a katasztrófavédelem.

Hasonlóképp vélekedett Vadai Ágnes (Demokratikus Koalíció), aki arra kérte Pintér Sándort: ha már nyilvánosan nem vállalják a vitát, legalább négyszemközt beszéljen Bakondi György katasztrófavédelmi főigazgatóval, hogy tanuljanak a mulasztásokból.

A bizottság ülése után Harangozó Tamás bejelentette, hogy továbbra is indokoltnak tartják egy tényfeltáró bizottság létrehozását. Ha azonban – tette hozzá – erre nem lesz lehetőségük, és a belügyminiszter által felajánlott iratbetekintések során sem kapnak megfelelő tájékoztatást, akkor akár büntetőeljárás keretében vizsgálnák meg a személyes vezetői felelősséget és azt, hogy emberi mulasztás veszélyeztetett-e állampolgári életeket.

Elégedett elakadók