– Az állami földbérleti pályázati rendszer az elmúlt két évben szerzett tapasztalatok alapján az új erőviszonyoknak megfelelően rendezett át állami földeket, s osztotta el azokat egyes érdekcsoportok között – az adatokból, mint az már ismert, erre a következtetésre jutott a volt államtitkár.

A kormányváltás után alig pár hónappal, 2010 őszén 65 ezer hektár állami kezelésben lévő földterületen vált esedékessé a földbérleti szerződések nyilvános, pályázati úton történő megújítása. Ennek keretében első alkalommal nyílt volna mód arra, hogy az új kormány – a 2010 nyarán meghirdetett birtokpolitikai irányelveinek megfelelően – a helyben lakó, gazdálkodó családoknak és a fiatal gazdáknak, illetve a gazdálkodást, letelepedést és gyermekek világrahozatalát vállaló fiatal pároknak juttasson tartós bérlet keretében állami földterületeket. A folyamatok azonban – így Ángyán – másképp alakultak.

Az állami földek pályáztatást és nyilvánosságot megkerülő bérbeadásának változatlanul tág tere kínálkozik. Ennek egyik módszere – olvasható a jelentésben –, hogy a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) meghirdeti ugyan az adott, lejárt szerződésű földrészletre a bérleti pályázatot, ám azt – Ángyán szerint vélhetően a kritériumoknak mindenben megfelelő, nehezen elutasítható, igen jó helyi pályázatok miatt – utólag érvényteleníti, és a föld megművelésének kötelezettségére hivatkozva, a nyilvánosság teljes kizárásával, megbízási szerződéssel az előre kiszemelt „csókos nyertesnek” adja bérbe.

A másik – tán még kiterjedtebben alkalmazott – módszer szerint a lejárt bérleti szerződésű területekre az NFA nem is hirdet földbérleti pályázatot. Ezek használói – a professzor elemzése szerint – általában abból a tőkés társasági körből kerülnek ki, amelyekkel a széles körben terjedő információk szerint „a vidék békéje” érdekében és jegyében, a korábbi birtokpolitikai elveit részben feladva a kormány már 2011 elején megállapodott.

Mindez Ángyán szerint beigazolódott, amikor az NFA 2011 őszén másodszor, majd 2012 őszén immár harmadszor is meghosszabbította ezeket a nyilvánosság elől elzárt megbízási szerződéseket. Ebbe a körbe tartozik Fejér megyében például a lepsényi földek körül kibontakozó – országossá terebélyesedő – éles vita. Itt a korábbi földhasználó a Nyerges Zsolt „kormányközeli” nagyvállalkozó érdekeltségi körében lévő, több nagy agrárcéget magába foglaló, és e cégek, valamint földterületeik révén 2011-ben több mint 3,7 milliárd forintnyi agrártámogatáshoz jutó Mezort-csoporthoz tartozó Mezort Zrt. leányvállalata, a Dél-Balaton Agro Kft. „tarolt”.

A volt államtitkár összegzésében kifejtette: három megyére, Fejérre, Borsodra és Baranyára már korábban elkészítette a földhasznosítási pályázatokkal kapcsolatos elemzését. Ebben a tavaly nyár közepéig országosan bérbe adott mintegy 18 ezer 300 hektár összterületének több mint felét, közel 10 ezer 300 hektárt vett górcső alá.

– A kormány azonban az elemzések tényei ellenére, azok cáfolata nélkül váltig azt állítja, a helyben lakó, gazdálkodó családokat, a kis, közepes egyéni gazdaságokat részesíti előnyben – fogalmazott Ángyán. Hozzátette: egyre több, a kormányzati álláspontot cáfoló elemzés lát napvilágot, ennek ellenére a vezető kormányzati tényezők továbbra is a kritikákkal kapcsolatban visszautasító, magabiztos nyilatkozatokat tesznek, mondván, „a kutya ugat, a karaván halad!”

– Mindezek láttán, a munkát folytatva, negyedik jelentésemben 2012 végéig teljes körűen feldolgoztam azon nyolc megye állami földbérleti pályázati adatait, amely megyékben az eddig bérbe adott terület meghaladta az 500 hektárt. Azok elemzéséből már megbízható következtetések is levonhatók. A továbbiakban e nyolc megye adatainak aktualizálása mellett sorra veszem azokat a megyéket is, ahol a bérbe adott területek elérik a félezer hektárt. Feltett szándékom, hogy az állami földek bérbeadási folyamatában kibontakozó képet továbbra is teljes körűen a nyilvánosság elé tárom – összegzett Ángyán József.