„Magyarország minden szükséges intézkedést megtesz aziránt, hogy a magyar fennhatóság alá tartozó minden személynek biztosítsa faji, nemi, nyelvi vagy vallási különbség nélkül az emberi jogok és az alapvető szabadságok élvezetét, ideértve a véleménynyilvánítás, a sajtó és közzététel, a vallásgyakorlat, a politikai véleménynyilvánítás és a nyilvános gyülekezés szabadságát” – rögzíti a Párizsban az 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában hozott hazai törvény. Most erre hivatkozással tiltotta be a BRFK a Nemzeti Érzelmű Motorosok Egyesületének április 21-i felvonulását.

„A rendezvény címe félreérthetetlenül utal az Auschwitzban mérges gázzal meggyilkolt magyarországi zsidók kínhalálára, s egyben a rémtettek megismétlésére való felhívásként értelmezhető” – áll a határozatban. Így a rendezvény a BRFK szerint a közrend és köznyugalom jelentős mértékű megzavarásával járna, és ebben az esetben az állam tiltó vagy korlátozó intézkedéseket hozhat.

A BRFK „a jogszabályi lehetőségek teljes igénybevételével” tiltani fogja a felvonulást – közölte a Belügyminisztérium. A tárca közleménye szerint határozottan elítélik a provokációs kísérletet. A minisztérium emlékeztetett arra: az Élet Menete Alapítvány április 21-én megemlékezést tart a holokauszt áldozatainak tiszteletére. A Nemzeti Érzelmű Motorosok egyesülete ugyanezen a napon kíván felvonulást tartani, de a „rendezvény kijelölt időpontja, útvonalterve, valamint annak provokatív elnevezése valamennyi jóérzésű embert sérti”.

Az ügy előzménye: a kormányfő utasította Pintér Sándort, hogy ne engedélyezzenek más rendezvényt, amely sértheti az Élet Menete felvonulást. Orbán Viktor ezt a parlamentben jelentette be a szocialista Steiner Pálnak adott válaszában. Kérdéses volt azonban, hogy a belügyminiszter „a jogszabályi lehetőségek teljes igénybevételével” kapcsolatos fordulattal mire utalt. A rendőrség ugyanis kizárólag három okból tilthat be demonstrációt: ha a gyülekezési jog megvalósítása bűncselekményt valósítana meg, illetve „ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható”.

A közleményből nem derült ki, hogy a belügyminiszter pontosan mire gondolt. A népképviseleti szerv működésének megzavarása az eddigi bírósági döntések fényében egy szombati napon szóba sem jöhet, s a bírósági gyakorlat alapján a közlekedés akadályozására sem érdemes hivatkozni. Marad tehát a harmadik lehetőség: a „gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével”. A felvonulás önmagában viszont bűncselekményt nem valósít meg, így marad a mások jogainak és szabadságának sérelme, amire eddig a rendőrség nem hivatkozott.

A motorosok felvonulása kétségkívül alkalmas mások – például a holokauszt túlélői, illetve az áldozatok hozzátartozói – emberi méltóságának megsértésére. A mások jogainak és szabadságának sérelme fordulat értelmezése viszont bonyolultabb feladat, hiszen egy tüntetés – adott esetben egy motoros felvonulás – szükségszerűen sértheti például azok jogait, akiket egy demonstráció a mozgásában korlátoz. A belügyminiszternek vagy a kormányfőnek erre hivatkozással viszont nemigen van törvényes jogalapja az ízléstelen demonstráció megakadályozására.

– A miniszterelnöknek a tüntetés betiltására vonatkozó nyilatkozata egyértelműen a politikai propaganda része. Orbán azt akarja üzenni, hogy „az állam én vagyok, és a közműdíjak csökkentésétől egy közfelháborodást kiváltó demonstráció megakadályozásáig minden problémát képes vagyok megoldani” – hangsúlyozta kérdésünkre Lövétei István alkotmányjogász, aki azt mondja, ma már a jogállam látszatára sem ügyelnek, így fordulhat elő, hogy a kormányfő a hatályos jogszabályok semmibevételére ad utasítást egyik miniszterének. Az alkotmányjogász szerint azonban ezzel semmi nem dőlt el, hiszen a szervezők a független bírósághoz fordulhatnak, amely az eddigi ítélkezési gyakorlat alapján valószínűleg nem ad helyt a demonstráció tiltásának. Lövétei ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a véleménynyilvánítás – ezen belül a gyülekezési jog – ma hatályos szabályozása kétségkívül felvet bizonyos kérdéseket. A korábban Sólyom László vezette Alkotmánybíróság a szólásszabadság határait – alapvetően az angolszász jogból kiindulva – igen szélesre vonta, ami egy évszázados hagyományokkal rendelkező demokráciában elfogadható, nálunk viszont már nem működik. Ezért maga az alaptörvény negyedik módosításának azt a rendelkezését, amely szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére, bizonyos megkötésekkel – például a közszereplők bírálhatóságára vonatkozó kivételes szabályok megfogalmazásával – elfogadhatónak tartaná.

Ezt azonban „le kellene fordítani” más jogszabályokra, például a gyülekezési törvényre is – mondta Lövétei. Vagyis: a jogszabályt szerinte ki kellene egészíteni egy olyan rendelkezéssel, amely szerint egyetlen demonstráció sem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. Amíg azonban a törvényben ilyen rendelkezés nem szerepel, szerinte a kormányfő efféle megfontolásokra hivatkozással nem adhat utasítást egyetlen rendezvény betiltására sem, mert ez önkényes jogalkalmazáshoz vezet.

Ebben a helyzetben az alkotmányjogász szerint a miniszterelnöknek más megoldást kellett volna választania. Kijelenthette volna például azt, hogy elítéli a motorosok megmozdulását, és – kormányának tagjaival együtt – maga is csatlakozik az Élet Menete Alapítvány megmozdulásához. Jelezhette volna ugyanakkor azt is – állítja Lövétei –, hogy a kabinet vizsgálat tárgyává teszi, miként lehet fellépni a mások emberi méltóságát sértő demonstrációkkal szemben.

Lövétei az Orbán-kormány eddigi jogalkotási gyakorlata alapján úgy látja, a miniszterelnököt semmi nem akadályozza abban, hogy kivételes sürgős eljárásban akár egyetlen nap alatt törvényt fogadtasson el a parlamenttel. Ha tehát valóban fel kívánnának lépni a szélsőségekkel szemben, igen gyorsan jogszabályba foglalhatnák, hogy a gyülekezési jog nem sértheti mások emberi méltóságát, ami viszont a szélsőjobbos szavazók ellenérzéseit válthatná ki.

Anticionista tüntetés lesz?

„Antibolsevista és anticionista népgyűlést” szervez ifjabb Hegedűs Loránt május 4-re. Ifjabb Hegedűs szélsőjobboldali református lelkész korábban a MIÉP parlamenti képviselője volt, majd jobbikos rendezvényeken tűnt fel. Felhívását, amelyben tudatja, hogy „antibolsevista és anticionista népgyűlésre hívom minden keresztény magyar testvéremet”, az egyik külföldről működtetett, náci-nyilas szellemiségű portál tette közzé. A demonstráció a Szabadság téri Hazatérés Templománál lesz aznap, amikor a Zsidó Világkongresszus közgyűlése kezdődik Budapesten. Nemrégiben megerősítették, hogy a közgyűlésen Orbán Viktor is részt vesz. Ifjabb Hegedűs azt követeli a világkongresszustól, hogy „ítélje el az 1919-es és az 1945 utáni judeobolsevik keresztyén- és magyarellenes terrort, annak zsidó vezetőit”. (Nol.hu)

Lövétei szerint Orbán jelezhette volna: vizsgálat tárgyává teszik, miként lehet fellépni a mások emberi méltóságát sértő demonstrációkkal szemben