Ez a szabályozás is elbukhat Strasbourgban
A ma hatályos szabályok szerint az ilyen jelvények viselése már önmagában is bűncselekmény, ám az emberi jogi bíróság gyakorlata szerint ennél árnyaltabb a kép. Az ugyanis a véleménynyilvánítási szabadság része, hogy a politikai meggyőződését valaki milyen szimbólumok viselésével nyilvánítja ki. A strasbourgi fórum eddig alapvetően a vörös csillaggal kapcsolatban foglalt állást, és Magyarországot már többször is elmarasztalta azért, mert a hazai bíróságok az ilyen jelkép kitűzése miatt elmarasztaló ítéleteket hoztak.
Nemigen tehettek volna mást, mert a Btk. ma még hatályos – az Alkotmánybíróság (AB) által a közelmúltban megsemmisített – rendelkezése szerint nincs mód mérlegelésre. Aki tehát nagy nyilvánosság előtt – például az utcán – vörös csillagot viselt, azt el kellett marasztalni, még akkor is, ha a strasbourgi emberi jogi bíróság ennél árnyaltabban ítélte meg a dolgot. Ott a véleménynyilvánítási szabadság részének tekintik, ha valaki a baloldali elkötelezettségét így fejezi ki, ezért több esetben a magyar bíróságok döntésével ellentétes ítéletet hoztak, és kártérítésre kötelezték a magyar államot.
Az igazságügyi tárca ezért törvénymódosítást terjesztett elő, amely szerint vizsgálni kellene, hogy az önkényuralmi rendszerekhez köthető jelkép viselése alkalmas-e a köznyugalom megzavarására. Az előterjesztés általános vitája tegnap kezdődött meg a parlamentben, és Répássy Róbert, a tárca államtitkára hangsúlyozta: a tervezet továbbra is lehetővé teszi az ilyen jelképek viselésének szankcionálását, de a korábbinál csak szűkebb körben.
Bárándy Gergely szocialista képviselő viszont azt javasolta, ezt ne a közrend, hanem a személyek elleni bűncselekmények közt szabályozzák, hiszen a védendő érték ebben az esetben nem a köznyugalom, hanem az emberi méltóság. Az önkényuralmi jelképek viselése kapcsán tehát azt kellene vizsgálni, hogy a vörös csillag vagy a horogkereszt kitűzése alkalmas-e másokban megütközést, félelmet kiváltani. Bárándy ugyanakkor felvetette, hogy a közösségeket sértő cselekményeket – amelyek közé a kisebbséghez tartozók emberi méltóságát szavakkal, tettekkel vagy jelképekkel sértő minden magatartás beletartozhat – érdemes lenne egyetlen tényállásba foglalni.
Másként oldaná meg ezt a kérdést Magyar György ügyvéd, aki több, a vörös csillag viselése miatt elítélt személyt is képviselt az emberi jogi bíróság előtt. Szerinte a strasbourgi fórum gyakorlata arra figyelmeztet: árnyaltabb szabályozásra van szükség. Az ügyvéd álláspontja, hogy ha a köznyugalom megzavarását vagy az emberi méltóság sérelmét kellene értékelni, az túl szubjektív megközelítésre adhatna lehetőséget. Példaként hozta fel, hogy amikor valaki egy május 1-jei rendezvényen vörös csillag viselésével akarja kifejezni a baloldali elkötelezettségét, ott az elvileg nem alkalmas a köznyugalom megzavarására, de ha szélsőjobbos elkötelezettségű személyek is megjelennek, azokban ez ellenérzést válthat ki. Így kérdéses lehet, hogy a vörös csillag kitűzése zavarja-e a köznyugalmat.
Magyar ezért inkább a célzatot vizsgálná: ha valaki kifejezetten azért visel valamilyen önkényuralmi jelképet, hogy azzal valamely korábbi diktatórikus rendszer eszméit népszerűsítse, azt büntetni kell. Ráadásul szerinte a helyzetet árnyalja, hogy a vörös csillag – a kommunista diktatúrák mellett – a munkásmozgalom haladó hagyományait is képviselő szimbólum, a horogkereszthez viszont az európai kultúrkörben nem kapcsolható pozitív üzenet.
Az emberi jogi bíróság is ebből indul ki, és ezért tesz különbséget a vörös csillag által hordozott jelentéstartalmak között. Ha tehát a parlament az előterjesztést változatlan formában fogadná el, továbbra is azt kockáztatná, hogy újabb magyar ügyek kerülnének a strasbourgi fórum elé, és akit azért marasztalnak el, mert a hatóságok szerint a vörös csillag viselése alkalmas lehet a köznyugalom megzavarására, az ott továbbra is nyerni fog.
