A módosítás értelmében négyötöd helyett immár kétharmados többség is elegendő ahhoz, hogy a törvényhozás elé vitt javaslatokat – ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal – akár két nap alatt tárgyalják és szavazzák meg; kivétel az alaptörvény és a sarkalatos törvények, amelyek megalkotásánál vagy módosításánál ez a fajta gyorsított tárgyalás nem alkalmazható. Az így tárgyalt csomagokhoz való módosító javaslatok beadásához minimális idő áll rendelkezésre (ez akár három órára is szűkíthető), de a „vitában” is a kormány és az ügyben illetékes bizottság képviselője szólalhat fel, mellette a képviselőcsoportok csak harminc-harminc, a függetlenek összesen nyolc percet kapnak véleményük kifejtésére.

Ebben a kivételes sürgős eljárásban a módosítókról való döntés és a zárószavazás is már másnap megtörténhet. A Fidesz–KDNP korábban a hatékonyabb törvényalkotással indokolta a lehetőség megteremtését, az MSZP akkor a parlamentarizmus felszámolásáról, az LMP pedig alkotmánysértő módszerekről beszélt. Ebben az ülésszakban eddig már négyszer használták ezt a lehetőséget, vagyis még két alkalommal élhetnek a rapid törvényalkotással.

Hozzá kell tenni, hogy a módszert rendkívüli ülésszakon is alkalmazni lehet, a szabályok szerint ráadásul ott „újraindul” a hat alkalom, vagyis ha június tizenötödike után rendkívüli nyári ülésszakot rendelnek el, úgy ismét hatszor élhetnek majd szükség esetén a kivételes sürgős eljárással. A mostani négy alkalomból kétszer a központi költségvetés módosításánál használták ezt a módszert (mindkettő az E.ON-vásárlás előkészítése miatt volt szükséges), egy alkalommal a villamos energiáról szóló törvényt módosították így (az ágazati különadók áthárításának megtiltása), illetve legutóbb az információs önrendelkezési jogról szóló törvényt módosították, lehetővé téve az aláírásgyűjtést a magánotthonokban. Utóbbi egy Cser-Palkovics András által jegyzett módosító, amely a benyújtók szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a magánszféra védelme közötti egyensúlyt teremti meg.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a Népszabadság megkeresésére azt mondta: a kormánytöbbség „jól gazdálkodik” a rendelkezésre álló lehetőségekkel, az ellenzéki félelmek pedig nem igazolódtak be. Ehhez kapcsolódik ugyanakkor, hogy az említett módosításokat leginkább csak a kormánypártok szavazták meg, az ellenzék többsége nem, vagy tartózkodott, esetleg nem szavazott. „Amellett vagyok, hogy ha lesz egyszer új házszabály, akkor ezt a lehetőséget minden kormány számára biztosítani kellene, akár kisebb, például feles többség esetén is. Hat alkalom nem sok, ráadásul egy ilyen gyorsan változó világban a kormánynak szüksége lehet a gyors válaszok megadására” – tette hozzá a fideszes politikus.

Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója azt mondta: a kivételes sürgős eljárás bevezetésének valódi célját jól példázzák azok a törvények, amelyeket ebben az eljárásban fogadtak el. „Kialakult egyfelől az a gyakorlat, hogy kormánypárti képviselők ügyvédi magánpraxisában felmerülő jogalkalmazási problémákat rapid törvénymódosítás útján kezelnek. Példaként szolgálhat erre a fideszes képviselők által tavaly júniusban benyújtott Ptk.-módosítás, amely alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazhatóvá vált a felperesi kör bővítéséről szóló rendelkezés – súlyosan rombolva a jogbiztonságot. De kivételes sürgős eljárásban tárgyalták a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvényjavaslatot is.

A több mint ötven paragrafusból álló törvényjavaslat vitáját még benyújtásának napján le is zavarták, elvonva az ellenzéktől a javaslat alapos tanulmányozásának és így a vitában való érdemi részvételnek a lehetőségét” – mutatott rá Tóbiás József. A szocialista képviselő szerint a kormánypártok a parlamenti jogot sorozatosan visszaélésszerűen, kizárólag saját politikai érdekeiknek alárendelve, a konszenzuskeresés legkisebb szándéka nélkül, erőből alkalmazzák. „Ezzel az Országgyűlés demokratikus működése iránti maradék bizalmat ássák alá. Az elmúlt három évben folytatott jogállamrombolás után az MSZP természetesen már semmin nem csodálkozik, ám a kormánypártok öncélú parlamenti magatartására továbbra is fel fogja hívni a figyelmet” – tette hozzá Tóbiás József.

Döntés a választási eljárásról

A parlament ma újra elfogadhatja az Alkotmánybíróság (AB) által korábban részben alaptörvény-ellenesnek nyilvánított és a köztársasági elnök által visszaküldött választási eljárásról szóló törvényt. Kedden az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról kezdődhet vita, miután az AB megsemmisítette az erről rendelkező büntető törvénykönyvi passzusokat. Szemereyné Pataki Klaudia veheti fel a jegybankelnöknek kinevezett Matolcsy György parlamenti mandátumát. A parlament dönthet a belügyminiszter javaslatáról is, amely három hónapra kizárná a közfoglalkoztatásból azokat az álláskeresőket, akik nem teljesítik a gyermekük tankötelezettségével kapcsolatos feladataikat, vagy nem tartják rendben lakókörnyezetüket. (Hírösszefoglalónk)

Rapid törvényalkotás a kétharmad erejével FOTÓ: MÓRICZ SIMON