Ha tehát valaki általában a magyarokat, illetve a kisebbséghez tartozókat – például a romákat vagy a zsidókat – gyalázza, annak számolnia kell azzal, hogy az érintettek az emberi méltóságuk megsértése miatt polgári peres eljárásban a bíróságon tömegesen követelnek majd elégtételt. A gyűlöletbeszéd elleni hatékony fellépés érdekében hasonló megoldással már az előző kormány is próbálkozott, ám az Alkotmánybíróság (AB) 2008-ban úgy vélte, hogy az efféle szabályozás – amely a testület szerint a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását „gyakorlatilag parttalanná teszi” – elfogadhatatlan. Ráadásul az akkori jogszabályban meghatározott, a mostaninál szélesebb kört átfogó közösségek tagjai – a törvényben a szexuális irányultság és a nemi identitás is szerepelt – a testület szerint „jogilag nem körülhatárolható személy összességeknek minősülnek”, ezért önálló, megsérthető jogokkal sem rendelkeznek.

Az identitás vállalása és megvallása egyéni döntés kérdése – hívta fel egy újabb szempontra a figyelmet az AB –, így a csoporthoz tartozást valamely közösség tagja csak a saját nyilatkozatával igazolhatja, s annak jóhiszeműségét a jog nem vonhatja kétségbe. A bírák ugyanakkor jelezték, hogy problémát okozhat az is, ha „a jogérvényesítésre a magát a közösséghez tartozónak tekintő bármely tag jogosult”. Így perek sokasága indulhat, és emiatt a jogsértő személynek többszörösen kell a felelősséget vállalnia, és ez a fenyegetettség a véleménynyilvánítás szabadságát jelentősen korlátozza.

A korábbi alkotmánybírósági határozatokat az alaptörvény negyedik módosításával semmisnek nyilvánították, így ezekre tulajdonképpen felesleges hivatkozni. Kiindulási alap tehát csak az új alkotmány lehet, amely szerint az egyes közösségek tagjait sértő megnyilatkozások esetén – a külön törvényben meghatározottak szerint – gyakorlatilag bárki előállhat valamilyen követeléssel. Ilyen jogszabály azonban egyelőre nem létezik, az új polgári törvénykönyv (Ptk.) pedig csak a jövő tavasszal lép hatályba, A kódex szerint bárki jogosult lesz majd a „közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni”. Ilyen esetben minden érintett külön-külön anyagi követeléssel is előállhat, amit az alkotmánybírák 2008-ban elég abszurd megoldásnak minősítettek. A sérelemdíj megítéléséhez ráadásul elég, ha bizonyítják, hogy valaki gyalázta például a magyar nemzetet vagy valamely kisebbséget.

Korábban a Fidesz hevesen ellenkezett, amikor az előző kormány az AB elutasító határozata után alkotmánymódosítást javasolt. Erre is utalt Kolláth György alkotmányjogász, amikor jogtörténeti kuriózumnak minősítette a valamely csoporthoz – akár az egész magyar nemzethez – tartozók kollektív személyiségi jogának alaptörvényi szintű deklarálását. Szerinte a jogalkotók ezt nem gondolták végig, és az csak a kisebbik baj, hogy megfeledkeztek az átmeneti szabályok megalkotásáról. Vagyis arról, mi a jogi helyzet az új Ptk. hatálybalépéséig. Kolláth sokkal súlyosabb problémának tartja, hogy a jelenlegi hatalom semmit nem tanult a szocialisták kezdeményezésének kudarcából, hiszen az AB által megfogalmazott aggályok továbbra is érvényesek. Maga sem tudja a választ például arra, hogyan „sugárzik át” a közösség megsértése az egyénre, s akkor ki dönt, ha valamilyen megnyilvánulást egyesek bántónak ítélnek, mások viszont nem. De az is kérdéses, mi történik, ha ugyanazon ügyben tíz- vagy százezrek kezdeményeznének személyiségi jogi pert.

Az alkotmányjogász szerint megeshet az is, hogy az egyik csoport tagja egy másik közösséget szidalmaz. Ebben az esetben egészen bizarr pertársaságok jöhetnek létre, s a bizonyítási eljárás könnyen kabarévá válhat – véli Kolláth. Az ilyen személyiségi jogi perekben ráadásul jó eséllyel Strasbourg mondaná ki majd a végső szót, mert ha valakit elmarasztalnak, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása miatt az emberi jogi bírósághoz fordulhat. Ott pedig – miután a bíróság gyakorlata szerint mások a határok – esetleg elmarasztalják a magyar államot. De Kolláth szerint ez a szabályozás az alaptörvény szerint is vitatható, hiszen alapvető jog – például a véleménynyilvánítás szabadsága – más alapvető jog érvényesülése érdekében csak „a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”. Az alkotmányjogász szerint a véleményszabadságot fenyegető parttalan keresetindítás lehetőségének megteremtése az elérni kívánt célhoz képest biztosan nem szükséges és nem is arányos.

Minden bírósági eljárás úgy kezdődik, hogy vizsgálni kell a felek perbeli legitimációját – állítja Magyar Gábor ügyvéd. Kevésbé szakszerűen: az alperes természetes védekezési kísérlete lehet, hogy kétségbe vonja majd az őt támadó félnek a sértett közösséghez tartozását. Az ügyvéd szerint ez meglehetősen kínos helyzetekhez vezethet, hiszen az egyes személyek identitása – például a vallási vagy etnikai hovatartozás – a legbelsőbb intim szféra része. Magyar további problémának tartja, hogy egy esetleg sértő véleménynek elviselhetetlen következményei lehetnek, hiszen ha valaki ellen csak néhány tucatnyian nyújtanak be keresetet, s veszít, önmagában a perköltség is milliós tétel lehet. Ennek lebénító hatása lehet – fogalmazott –, és öncenzúrához vezet, ami a véleménynyilvánítás szabadságának súlyos korlátozását jelentené.

Az ügyvéd a szándékot egyébként helyesnek tartja, mert kétségkívül szükség van olyan jogi eszközre, amely lehetőséget teremt például az egyes közösségeket gyalázó szennylapokkal vagy a nyíltan rasszista megnyilvánulásoknak helyt adó televíziókkal szemben. A megoldást azonban Magyar nem az egyének perindítási jogában látja. Úgy véli, ezt inkább az ügyészségre kellene bízni, s akkor egyetlen eljárás indulna, amelynek a végén akár jelentős összegű közérdekű bírságot is kiszabhatnának. A mostani szabályozás esetén viszont a következmények kiszámíthatatlanok, hiszen senki sem láthatja előre, hogy egy esetleg sértő vélemény miatt hányan indítanak pert, és mennyit követelnek.

Egy ilyen felirat is akár tömeges pereket eredményezhet