Az uzsorás a börtönben is uzsorás
– Hogy lehet ez?! Hisz a bíróság nekünk adott igazat! Most mégis fizetnünk kell? Hogy lehet ez?! A Baranya megyei Alsószentmártonban élő Mitrovics Péter hónapok óta ezt ismételgeti. Értetlenségével nincs egyedül, a faluban és a környező településeken tucatnyi sorstársa van.
A történet első hallásra valóban hihetetlen. Mitrovics egy siklósnagyfalui uzsorástól, Gy. Lászlótól kapott kölcsön még 2007-ben. Az uzsorást a Baranya Megyei Bíróság 2011 novemberében jogerősen 8 év 10 hónap börtönre ítélte jogosulatlan pénzügyi tevékenységért, csalásért és zsarolásért. A bíróság megállapította, hogy Gy. László tucatnyi embernek adott kölcsön havi 50-100 százalékos kamatra. Előfordult, hogy valaki 5-10 ezer forintot vett fel, de mivel csak részben fizette vissza tartozását, a kölcsön akár egy év alatt milliósra hízott. Az ítélet szerint Gy. László összesen három és fél millió forintot adott kölcsön, ezzel szemben 34 milliót követelt vissza. Az adósait gyakran szekrényszerű testőrrel felkereső uzsorás 15 milliót be is tudott hajtani a büntetőeljárás kezdetéig.
Több korábbi kölcsönügyét viszont bíróságra vitte, hiszen áldozatai nem tudtak fizetni, viszont aláírt szerződése volt a tartozásokról. Az adósságok egy részét a bíróság megítélte, így azok végrehajtási szakaszba kerültek. A büntetőügy változtatott a helyzeten: annak idejére a bíróság felfüggesztette a végrehajtásokat.
Gy. László elítélése után az adósok azt hitték, több bajuk már nem lesz az uzsorással. Tévedtek. Gy. a börtönből újraindította az adósság behajtását. Tehette, hisz kezében volt több jogerős végzés arról, hogy neki még többen is tartoznak. Mitrovics Pétertől például 52 734 forintot követelt.
Mitrovics bírósághoz fordult, s arra hivatkozva, hogy tartozása egy bűncselekmény eredménye, kérte a végrehajtás felfüggesztését. A bíróság igent mondott kérésére, és Gy. László nem fellebbezett. Nem úgy a végrehajtó: ő követelte, hogy az adós fizesse meg a végrehajtás 18 974 forintos költségét, egyben felszólította, hogy fizesse meg a tartozását Gy. Lászlónak is. És a bíróság ezt a követelést – mivel a végrehajtónak vitathatatlanul voltak költségei – jogszerűnek találta. Így a 22 800 forintos segélyből élő, több gyermeket nevelő Mitrovicsnak fizetnie kell.
S ha a végrehajtó a börtönben ülő uzsorás többi adósa ellen hasonló követeléssel él, akkor őket se menti meg senki a fizetéstől.
Az adósok a fentiek okán megkeresték Heindl Pétert, a Szent Márton Caritas Alapítvány jogászát. Heindl hamarosan azzal szembesült, hogy a végrehajtó által kezdeményezett behajtás ellen nem tehet semmit. Hiába mondta ugyanis ki a büntetőperben a bíróság azt, hogy Gy. László bűncselekmények révén jutott követeléseihez, attól még ezek a szerződések nem váltak semmissé. Ahhoz az kellett volna, hogy a sértettek – a Gy. Lászlót elmarasztaló ítéletre hivatkozva – polgári pert indítsanak a követelés semmissé tétele érdekében. A sértettek ezt nem tették meg. Érthető, miért nem: kevés iskolával rendelkező, a jogban végképp járatlan emberekről van szó (ha nem így lett volna, nem írnak alá olyan szerződéseket, hogy egy hónap elteltével a kapott kölcsön dupláját fizetik vissza).
Most viszont már az adósok azért nem támadhatják meg polgári úton a törvénytelen kölcsönszerződéseket és az azokra épülő végrehajtási végzéseket, mert az uzsorakölcsönt öt évnél régebben vették fel, s az arról szóló kontraktus öt éven túl nem perelhető. Hogy ez így van, azt megerősítette a Pécsi Törvényszék szóvivője.
Adódik a kérdés: vajon a bíróság miért nem hívta fel az adósok figyelmét arra, hogy polgári per nélkül nem szabadulhatnak meg tartozásaiktól? Nos, azért nem, mert a bíróságnak ez nem dolga. Ráadásul, ha a bíróság az ítélet előtt felhívja erre a sértettek figyelmét, akkor prejudikál. Az ítéletkor meg hiába szólt volna erről a bíró, a sértettek nem voltak ott (még az idézésre sem akartak eljönni, lévén, hogy féltek a vádlottól).
Több jogász úgy látja, hogy a már megtámadhatatlan polgári szerződések ellen semmit se tehetnek az adósok. Egyikük viszont azt mondta, van talán megoldás. Jelesül az, hogy kártérítési pert kell indítani az uzsorás ellen. Arra hivatkozva, hogy Gy. László bűncselekménnyel kényszerítette őket teljesíthetetlen törlesztésre. A kártérítés összege legalább akkora lenne, mint amit a végrehajtó követel. Aligha kétséges, hogy az uzsorás az adósokra kényszerített feltételekkel kárt okozott ügyfeleinek, így reális esély van a pernyerésre és arra, hogy a kapott pénzből a végrehajtó által követelt összeg kiegyenlíthető.