Csődközelbe taszíthatja Budapestet a CET-per

7,5 milliárd forintot ítélt az MKB-nak első fokon a bíróság. A főváros fellebbezett, de ha az ítélet jogerős lesz, az megoldhatatlan feladat elé állítaná a városvezetést.

A Pécsi Törvényszéken zajló CET-per tétje még az egyébként perértékben is jelentős 7,5 milliárd forintnál is nagyobb. Hozhat-e egy magyar bíróság olyan ítéletet, amely csődközelbe taszítja a magyar fővárost? S hozhat-e egy magyar bíróság olyan ítéletet, amely érvényesnek ismer el egy angolszász finanszírozási modellhez kapcsolódó biztosítékrendszert? A múlt heti közbenső ítélet mindkettőre igent mondott. Ha ezt másodfokon is helybenhagyják, akkor a fővárosi önkormányzatnak fizetnie kell, ami a 12 milliárdos vízműkölcsön és a BKV finanszírozási gondjai mellett megoldhatatlan feladat elé állítaná a városvezetést.

A Közraktárak épületegyüttesére eddig 8,5 milliárd forintot költöttek, a pénz 90 százalékát az MKB adta. S most – nem kis részben az erősödő befektetői-részvényesi nyomásra – mielőbb vissza szeretné kapni. Csakhogy az új városvezetés többségét kitevő Fidesz már ellenzékben is támadta a projektet, s a választások után még elutasítóbb lett.

Az MKB azonban jó előre bebiztosította magát. A pénzintézet 2008 januárjában közvetlen megállapodást kötött a fővárosi önkormányzattal és a Porto Investment Hungary Kft.-vel, amelyben rögzítették, hogy a szolgáltatási szerződés felmondása esetén az önkormányzat köteles megfizetni a fennálló adósságot. Bármi legyen is az ok.

A fideszes városvezetés kezdetben tagadta ennek a megállapodásnak az érvényességét, miközben különféle eszközökkel lassította a projektet. Így a generálkivitelező WHB Építő Kft. hiába jelentette készre az épületet 2010 végén, a fővárosi önkormányzat különféle hiányosságokra hivatkozva nem vette át, mert akkor ki kellett volna fizetnie a szolgáltatási szerződést időközben felbontó Portót. Elszámolás helyett Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester – a Fővárosi Közgyűlés utólagos jóváhagyásával – lehívta a cég csaknem négymillió eurós jól teljesítési bankgaranciáját. (A Porto a napokban veszítette el végleg az emiatt indított pert.) Majd diszkontáron megvásárolta a kivitelezők követelését, így is csökkentve a Porto s vele az MKB követelését. Az MKB válaszul 2012 elején perbe fogta a fővárosi önkormányzatot, a 28,4 millió eurós – mintegy 7,5 milliárd forintos – hitel és a kamatok visszafizetését kérve.

Egy év ment el azzal, hogy a főváros megtámadta az Országos Igazságszolgáltatási Hivatal döntését, amellyel a Fővárosiról a Pécsi Törvényszékre tette át az ügyet. A Kúria a hivatalnak adott igazat. A Pécsi Törvényszék múlt heti közbenső ítéletében kimondta: az MKB és a főváros között létrejött megállapodás érvényes. Az önkormányzatnak a Porto tartozásáért vállalt fizetési kötelezettsége fennáll. A fővárosi önkormányzatot nem tévesztették meg, a döntéshozók tisztában voltak a megállapodás tartalmával. A bíró érvelését a főváros gazdasági bizottságának egyik jegyzőkönyvével támasztották alá, amelyben éppen a CET-ügy fővárosi zászlóvivője, Bagdy Gábor jelenti ki: „Az önerőn kívüli részre a főváros bármilyen esetben, hogyha malőr történik, mind az építés idején, mind később vállalja, hogy a teljes kint lévő hitelösszeget visszafizeti.”

A főváros már benyújtotta fellebbezését, amelyben elismeri a szerződés érvényességét, de álláspontja szerint az önkormányzat közvetlen és önálló fizetésre kötelezése tiltott állami támogatásnak minősülhet. Az önkormányzat ugyanis csak azzal tartozhat – és azzal is csak a Portónak, nem pedig az MKB-nak –, amivel a beruházás révén gazdagodott. Ez egy közjegyzői előzetes bizonyítás során elkészült igazságügyi szakértői vélemény szerint 5,35 milliárd forint (kb. 17,54 millió euró) szemben a Porto által a Fővárosi Törvényszéken követelt csaknem 40 millió euróval és az MKB által követelt 25,038 millió euróval.

Ha a bíróság a fellebbezés ellenére másodfokon is helybenhagyja az ítéletet, akkor az önkormányzatnak nyolc napon belül utalnia kell a cirka 7,5 milliárd forintot. Az ítélet május végére, június elejére születhet meg. Ha veszít az MKB, akkor a városvezetésnek „csak” 5,35 milliárd megfizetéséről kell egyezkednie.

Cikkünk nyomán a Főváros közleményt adott ki, amit ITT olvashatnak.

A CET-beruházás 90 százalékát az MKB hitelezte
A CET-beruházás 90 százalékát az MKB hitelezte
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.