Orbán még nem jelentkezett be
Semmilyen hivatalos megkeresés nem érkezett eddig Martin Schulzhoz, az Európai Parlament (EP) elnökéhez azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor fel kívánna szólalni az Európai Parlament ülésén április 17-én – értesültünk brüsszeli forrásokból.
Az EP eddig is nyitott volt a magyar miniszterelnök felszólalásaira. Orbán kétszer is élt a lehetőséggel, és kormánypárti retorikával szólva, „megvédte Magyarországot” Strasbourgban. Bizonyosan fogadnák ezúttal is az Európai Parlament plenáris ülésén, ahol két hét múlva a magyarországi alkotmányos helyzetről vitáznak, miután fokozott nemzetközi figyelmet és számos bírálatot kapott a magyar alaptörvény negyedik módosítása. Lapunknak magyar kormányközeli források is azt erősítették meg, ha Orbán Viktor „bejelentkezik” Martin Schulznál, biztosan felszólalhat.
Információink szerint az Európai Parlamentben mindazonáltal nem készülnek „össztűzre”. Az eredeti tervek szerint április 17-én plenáris vitán a frakciók részéről csak két-két felszólaló lesz, a frakcióvezetők mellett még egy képviselő kér szót. A végleges előzetes napirend azonban csak jövő csütörtökön, a frakcióvezetők ülése után alakul ki, így a forgatókönyv még változhat a magyar miniszterelnök esetleges szereplése miatt. De ez már politikai döntés lesz.
Az EP a magyar ügyben szeretné megvárni, hogy az állampolgári jogok, bel- és igazságügyi bizottság lezárja és elfogadja a magyar demokrácia és jogállamiság állapotát felmérő jelentést, amely egy tavalyi EP-határozat alapján készül a portugál zöldpárti Rui Tavares jelentéstevő irányítása alatt. A munka már a végéhez közeledik, hétfőn vitatja meg a szakbizottság az ötödik munkadokumentumot, de csak a hónap végére készül el a végleges jelentés, amely később a plenáris ülés elé is kerül.
A frakciók hozzáállása változhat az EP szakbizottságának jelentése, a velencei bizottság negyedik alkotmánymódosításról szóló, júniusban várható véleménye és az Európai Bizottság jogi elemzése után. Andor László EU-biztos pár hete azt prognosztizálta, a José Manuel Barroso által vezetett bizottság jelentése április 17-re, a strasbourgi EP-ülésre akár el is készülhet. Ám az Európai Bizottság részéről brüsszeli tudósítónknak annyit erősítettek meg: ha valamelyik alelnök vagy maga Barroso elnök meghívást kap az EP-től, annak természetesen eleget tesz. Brüsszeli forrásaink szerint azonban nem lehetetlen, hogy a bizottság jogi szolgálata addigra befejezze a munkát, hiszen világos, hogy jó lenne, ha a testület valamit érdemben is tudna mondani az alkotmánymódosításokról az EP-vitán. Emlékezetes, hogy Barroso korábban is felszólalt az EP-ülésen, amikor a magyar „ügy” volt napirenden.
Az EP-ben a szocialisták mindenesetre nem támogatják, hogy Magyarországgal szemben elinduljon az EU-alapszerződésben foglalt 7. cikkely szerinti eljárás, ami végső esetben szavazatmegvonáshoz is vezethet. A 7. cikkelyt leghangosabban Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője követeli. Szerinte az eljárás elején ajánlásokat kéne megfogalmazni Magyarország számára, ami nem feltétlenül vezet a tagállam szavazatának megvonásához.
Magyar kormányközeli források munkatársunknak azt mondták: semmilyen információjuk nincs arról, hogy Brüsszel, illetve Barroso elnök mikor teszi le az asztalra jelentését a negyedik alkotmánymódosításról. Az, hogy Barroso kezeli a magyar ügyet, forrásaink szerint nem feltétlenül rossz üzenet, hiszen így egyúttal „kissé távolabb” tartja a dossziéktól „a magyargyűlölő” Viviane Reding alapvető jogokért és igazságügyért felelős uniós biztost – fogalmazott egyik forrásunk.
Egy ismert fideszes politikus szerint, „elolvasva ismét” a negyedik alkotmánymódosítást, az a konklúzió: nehezen lehet olyan pontot találni, amely ellentétben lenne az EU-joggal, vagy egy-egy pontot ne lehetne felfedezni más EU-ország joganyagában. A hallgatók „röghöz kötési szerződése is gyakorlatilag a múlté”, azaz nem korlátoznák a munkaerő szabad áramlását sem.
Viszont kormányzati források a Népszabadságnak állították: számolnak azzal, hogy „nyomásgyakorlás végett” lesz olyan ajánlás Magyarországgal szemben, amely a 7. cikkelyen alapul. De biztos, hogy a szavazati jogot nem vonják meg. Ahhoz az EU állam- és kormányfőinek a beleegyezése kellene, „és a balti államok vagy Lengyelország ezt nem támogatná. Köztes szankció pedig nincs” – vélekedett fideszes forrásunk. Azt is megjegyezte: politikai szempontból nem lenne rossz, ha az eljárás ajánlás szinten felvetődne, mert akkor „azok is az Orbán-kormány mellé állnának, akik nem Fidesz-szimpatizánsok, ez már olyan komolytalan lenne az EU részéről”. – Ha tehát az EP javasolja, hajrá! – tette hozzá forrásunk.
Orbán Viktor strasbourgi bejelentkezése azért lenne furcsa, mert az EP-ben most nincs olyan politikai lendület, amely elegendő lenne egy Magyarországgal szembeni eljárás megindítására. De meglehet, hogy épp ezt a viszonylagos nyugalmat akarja kihasználni Orbán Viktor, hogy a magyar közönség előtt is rámutasson az EP „tehetetlenségére” és megosztottságára. Ha a magyar miniszterelnök megjelenne Strasbourgban április 17-én, az nyilvánvalóan PR-szereplés lenne, amikor ismét „megvédi Magyarországot”, és az európai nyilvánosság előtt deklarálja: hiányos információkon és félreértéseken alapul az alaptörvény módosítása körül kialakult vita. És nincs ok arra, hogy bárki kétségbe vonja Magyarország elkötelezettségét az uniós jog iránt, a kormány pedig továbbra is nyitott a párbeszédre.
