Egyeztetésre hívta március közepén az ellenzék vezetőit Bajnai Gordon volt kormányfő, hogy a negyedik alkotmánymódosítás és az alkotmányosság felszámolása miatti közös tiltakozás lehetőségeiről tárgyaljanak, a kezdeményezés megvalósítása azonban meglehetősen akadozik. 

Bajnai Gordon kezdeményezésében egyelőre nem történt komolyabb előrelépés

Az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség néhány hete arra kérte az ellenzéki erők vezetőit, hogy „egyetlen, konkrét ügy érdekében most függesszék fel versengésüket, tegyék félre szakmai, illetve politikai nézetkülönbségeiket, és kezdjenek haladéktalanul egyeztetést” arról, hogyan védik meg az alkotmányosságot Magyarországon. A pártszövetség vezetői levelükben utaltak arra: az alkotmányosság kérdése „fontosabb ügy” annál, hogy az ellenzéki politikusok „kezdeményezésversenyének” része legyen. Bajnai személyesen hívta fel Mesterházy Attilát, az MSZP és Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnökét, mindketten támogatták is a kezdeményezést. A Schiffer András és Szél Bernadett irányította Lehet Más a Politika nemet mondott a lehetőségre, mondván, Bajnaiék meghívója nem volt egyértelmű, ráadásul az LMP „álbaloldali erőkkel” nem kíván szövetkezni.

Információink szerint eddig két találkozó volt. Ezeken a felek egyeztettek a részletekről, lényegesebb előrelépés azonban nem történt. A Népszabadság értesülései szerint az MSZP képviselői nyitottnak mutatkoztak ugyan a közös demonstrációra, de jelezték, hogy a párt a május elsejei nagy rendezvényre igyekszik koncentrálni a mozgósító erejét, ezért jobbnak látnák a közös megmozdulást ezen időpont utánra halasztani. A Demokratikus Koalíció szintén megerősítette együttműködési szándékát, az Együtt 2014-gyel szövetséges Párbeszéd Magyarországért viszont azt képviselte, hogy inkább a lehetséges fellépés civil oldalát erősítsék a baloldali pártok mélyebb bevonása helyett.

Az Együtt 2014–PM-szövetség lapunk megkeresésére azt mondta: az eddigi egyeztetések konstruktívak voltak, és a felek abban egyetértettek, hogy a kormányváltásra készülő ellenzéki pártoknak közösen kell fellépniük a Fidesz „egypárti, a jogállami stabilitást szétverő, a politikai közösséget megosztó alkotmányozó arroganciájával szemben”. Arra a kérdésünkre, hogy a baloldali együttműködésben részt vevő más mozgalmakat (például: Magyar Szociáldemokrata Párt, Szövetségben Együtt Magyarországért) mikor vonják be a közös demonstrációba, a szövetség azt válaszolta: először a három – érdemi támogatással bíró – tárgyaló fél jut egyetértése a tiltakozás formájáról, ezután egyeztetnek majd civil és egyéb csoportosulásokkal. „A cél az – hangsúlyozták –, hogy a felek közösen kísérjék figyelemmel a választási eljárási törvény hatálybalépésének ügyét, a negyedik alkotmánymódosítás káros következményeit, illetve felkészüljenek az alkotmányosság helyreállítására Magyarországon”.

Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az Együtt 2014–PM-szövetség vezetője a Népszabadságnak nyilatkozva azt mondta: azért hívta egyeztetésre „az érdemi támogatottsággal rendelkező ellenzéki erőket”, mert Magyarországnak mára a saját bőrén kellett megtanulnia, hogy a jólét és a szabadság milyen szorosan összefügg egymással. „Az a hatalom, amely bármit megtehet, bármit el is vehet. Sok zsarnoki rendszer kezdődött úgy, hogy a polgárok egy jelentős része lemondott a szabadságáról a jólét ígéretéért cserébe, ám a szabadság garanciáinak a felszámolása, végül mindig a jólét lehetőségeinek a felszámolását is jelentette. Ezért kell összefognia mindenkinek a kétharmados rezsim ellen: törekvő polgárnak, jogvédőnek, vállalkozónak vagy épp a politikai pártoknak. A tárgyalások alapján bátran kijelenthetem: lesz összefogás, efelől nincs kétségem, a többi már csak technikai részletkérdés. Mi magunk is sok ötletet raktunk az asztalra, hoztak javaslatokat a többiek is. Együtt fogunk a legjobb megoldásról dönteni” – nyilatkozott lapunknak Bajnai Gordon.