Az időközben több életellenes bűncselekménnyel is meggyanúsított szlovák férfit még 2008-as prágai elfogása után gyanúsították meg azzal, hogy 1997 nyarán egy pokolgéppel meg akarta ölni Seres Zoltán vállalkozót, az éjszakai élet egyik akkor befolyásos alakját. A 3,5 kiló Semtexet tartalmazó távirányítású bomba – amelynek a hatósugarát anno a szakértők 500 méterre becsülték, és amely, ha felrobban 200 méteren belül mindenkit megölt volna – leesett Seres Bentleyjéről. Később egy ujjnyomtöredéket találtak a pokolgép belsejében, amiről azonban a szakértők csak két évvel később állapították meg, hogy Roháctól való. Ezt a vizsgálatot azonban – finoman szólva – hanyagul végezték. Nem készült jegyzőkönyv magáról az eljárásról, így utólag nem volt rekonstruálható, hogy ki és milyen eljárással rögzítette a perben bizonyítékként felhasznált nyomokat. Hiányos volt az eljárás fotódokumentációja is, és a perben az ügyész nem tudta bemutatni az ominózus szerkezetet.

Magát a robbanóanyagot közvetlenül a bomba megtalálása után, egy gyors mintavételt követően megsemmisítették, ám a távirányító és a gyújtószerkezetet eredetiben meg kellett volna őrizni a tárgyalás végéig. A szerkezet azonban eltűnt a rendőrség bűnjelraktárából. Hosszú ideig senki nem tudta, hogy hol lehet, mígnem, már a perben egy tanúként kihallgatott tűzszerész át nem adta azt a bíróságnak. Máig tisztázatlan, hogy mikor és ki vitte ki a bűnjelraktárból, és hogyan került a tűzszerészhez, pedig az ügyben fegyelmi eljárás és ügyészségi vizsgálat is indult. Ilyen előzmények után a bírság azt érhetően nem fogadta el bizonyítékként. Az pedig már csak hab volt a tortán, hogy a szakértőként kihallgatott tűzszerész kompetenciáját messze túllépve tényként közölte a bíróság előtt, hogy a szerkezet belsejében Jozef Rohác ujjnyomát találták meg, noha ő nem volt nyomszakértő.

Az ügyészség a nyilvánvalóan rossz kilátások ellenére vádat emelt Rohác ellen, ám a bíróság csak a robbanóanyaggal visszaélésben mondta ki bűnösnek, a Seres Zoltán sérelmére elkövetett emberölés kísérletét nem látta bizonyítottnak. Rohác első fokon két évet kapott, pontosan annyit, amennyit előzetesben töltött, így az ítélet kihirdetése után szabadon távozhatott a bíróságról. Hazament Szlovákiában, ám egy évvel később Magyarország újra kérte kiadatását.

Előbb a Fenyő-gyilkosság, majd az 1998 nyarán négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai merénylet gyanúsítottjaként hallgatták ki. Rohác valamennyi bűncselekmény elkövetését tagadja. Azt még nem tudni, milyen bizonyítékai vannak a rendőrségnek arra, hogy ő követtel el a 15 éve megoldatlan bűncselekményeket. Csak remélni lehet, hogy azoknak az ügyeknek a tárgyi bizonyítékait jobban dokumentálták, és nem hordták haza, mint valami ereklyéket az egykori szakértők.

Jozef Rohác a bíróság előtt