Elindult az MSZP „áfacsökkentő” aláírásgyűjtése, az íveket a napokban osztották ki a választókerületi felelősöknek. Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes a Népszabadságnak azt mondta: miután a kormánytöbbség napirendre sem engedte az alapvető élelmiszerek áfájának huszonkét százalékkal való csökkentését tartalmazó javaslatukat, ezért az emberekhez fordulnak az ügyben.

Az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére vonatkozó javaslatot a kormánypártok még napirendre sem vették a parlamentben

„A tízszázalékos rezsicsökkentést támogattuk, annak ellenére, hogy ez a szisztéma igazságtalan, sokan kimaradnak belőle, hosszú távon fenntarthatatlan, és alig töredékét érzi csak meg a lakosság. Az alapvető élelmiszerek ára csak az elmúlt évben húsz százalékkal nőtt meg, van olyan, amely hetvenöttel. Bármilyen furcsa, a rezsicsökkentés is emelni fogja az élelmiszerárakat, a lakossági költségcsökkentés terheit ugyanis a szolgáltatók a vállalkozásokkal fizettetik meg” – fogalmazott Lukács Zoltán, hozzátéve: az áfacsökkentés nemcsak a lakossági kiadásokat mérsékli, de hatással lehet az „adminisztratív termékutaztatással ipari méreteket” öltött áfacsalások visszaszorításában is. A szocialista politikus szerint javaslatuk költségvetési hatásait az élelmiszer-ipari cégek nagyobb forgalma és az ebből származó nagyobb adóbevétel kompenzálhatja.

A kormányzat egyelőre nem támogatja a szocialisták kezdeményezését, a kabinet hosszú ideje csak „vizsgálja” a lehetőségeket. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár az Országgyűlésben legutóbb (miután az MSZP mellett a Jobbik is az áfacsökkentés mellett érvelt) azt mondta: a rezsiköltségek csökkentése az, ami a költségvetés veszélyeztetése nélkül lehetővé teszi a családok terheinek mérséklését, míg az áfacsökkentés 70–240 milliárd forintos kiesést jelentene; ezért sem lehet egyszerűen támogatni. „Olyan áfacsökkentésre van szükség – amennyiben a kormány emellett dönt –, amelyiket nem a kereskedők nyelik le, hanem annak hatását valóban a fogyasztók érzik. Ezért egy alapos elemzésre van szükség” – fogalmazott az államtitkár.

Érdekesség, hogy az MSZP által most szorgalmazott és a Fidesz által alapvetően elutasított kezdeményezés néhány éve még a Fidesz egyik ötlete volt. Áfacsökkentéssel az áremelkedések ellen – ezzel a címmel tartott például tájékoztatót még 2008 júliusában Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök. Akkor még a Fidesz első embereként nyilatkozó Orbán arról beszélt, hogy törvényjavaslat-csomagot nyújtanak be az üzemanyag- és az alapvető élelmiszerárak, valamint a távfűtés árának csökkentésére.

„A kisebbségi kormány jól láthatóan a megoldások keresése helyett kifogásokat keres. A kormány cselekvőképtelenségére Magyarország eddig is ráfizetett, és ezután is rá fog fizetni” – fogalmazott 2008-ban Orbán Viktor. A párt akkori szóvivője (ma külgazdasági államtitkár), Szijjártó Péter azzal érvelt az áfacsökkentés mellett, hogy – bár az milliárdos kiesést okoz a költségvetésnek – ugyanakkor „a gazdaság fehéredése és a többletfogyasztás kompenzálná a kieső bevételt”.

A jelenlegi gazdasági miniszter, Varga Mihály is másképpen fogalmazott néhány éve még ebben a témakörben. A fideszes politikus az áfacsökkentés költségvetési hatásaival kapcsolatban ugyanakkor elismerte: nehéz pontosan megbecsülni, hogy az árváltozásnak milyen hatásai lehetnek, de – a költségvetési egyensúly kapcsán – hozzátette: „a fölösleges kormányzati luxus- és presztízskiadásait is vissza kell fognia a kormánynak a jelenlegi helyzetben”. Varga szerint az áfacsökkentés az inflációt csökkenti, tehát jó a nemzetgazdaságnak – fogalmazott korábban. „Hogy milyen mértékben, az most másodlagos, egyelőre induljunk el ezen az úton, és majd meglátjuk, hogy milyen eredményeket tudunk elérni” – ezt már Orbán Viktor tette hozzá a néhány éve Varga Mihállyal közösen tartott tájékoztatóján. A Fidesz elnöke azt is kijelentette, hogy az áfával az állam „a legszegényebbeken akar keresni”, ezért szerinte a csökkentéssel szemben kevés ellenérv szól.

Nem ez az első eset, amikor a Fidesz mást képvisel ellenzékben és mást kormányon. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter például egy legutóbbi írásbeli kérdésre válaszolva a benzin magas árával kapcsolatban kijelentette, hogy az „üzemanyagok ára csak nagyon marginálisan tartozik” abba a kategóriába, amelyre a kormány befolyást tud gyakorolni. Varga hangsúlyozta, hogy a „mindenkori magyar kormányoknak nincsenek olyan eszközeik, amelyekkel közvetlenül és alapvetően befolyásolni tudnák” az üzemanyagárakat, egyedül a jövedéki adó kapcsán merülhet fel ez a lehetőség, de – teszi hozzá – miután ennek minimumszintjét az unió határozza meg, így itt sincs számottevő mozgástér. Varga ehhez képest 2008-ban még azt mondta: igenis van mozgástér a benzin jövedéki adójának csökkentésére. „Magyarországon nagyobb a benzin-, mint a gázolajfogyasztás, így az autósok, a fuvarozók nagyobb rétegét lehet kedvezőbb helyzetbe hozni a jövedéki adó csökkentésével. A Fidesz azt várja a kormánytól, hogy kezdjen azonnali lépéseket az energia- és az élelmiszerárak növekedésével szemben, megvédve a magyar családokat” – mondta öt éve. Orbán Viktor pedig 2004-ben arról beszélt, hogy a magas benzináron az állam „kétségkívül nyerészkedik”, ezért „drasztikus mértékben” kell csökkenteni a jövedéki adót vagy a benzin áfaterhét.

Matolcsy György jelenlegi jegybankelnök szintén amellett érvelt, hogy át kell alakítani az üzemanyagot terhelő általános forgalmi adó kiszámításának módját. Az árszerkezet átalakítása Matolcsy szerint nemcsak az autósok terheit csökkentené, de a költségvetés is többletbevételhez jutna általa. „A Fidesz felszólítja a kormányt, hogy félmegoldások helyett az emberek, és ne a költségvetés érdekeit szolgáló döntést hozzon az üzemanyagárak égbe szökésének megelőzésére” – ezt pedig Rogán Antal és Tállai András mondta még 2005-ben (előbbi jelenleg a Fidesz frakcióvezetője, utóbbi önkormányzati államtitkár), hozzátéve: a nyersolaj árának emelkedése miatt a kormánynak csökkentenie kellene a benzin árát, méghozzá az áfa és a jövedéki adó együttes mérséklésével.