Szolnoki per: 'Tízszázaléknyi' cigány lehet egy szórakozóhelyen

Kis híján három éve előzetesben ül három roma férfi, méghozzá azért, mert szolnoki szórakozóhelyek tulajdonosait azzal fenyegették, hogy ha nem alkalmazzák őket portaszolgálat ellátására, akkor nagyobb létszámú csoporttal jelennek meg ezeken a helyeken. Így mutatják meg a tulajdonosoknak, hogy ha nem teljesítik a kérésüket, képesek ellehetetleníti az adott klub működését.

A vádirat szerint a vádlottak bűnszövetségben, súlyos fenyegetettséggel elkövetett zsarolás bűntettének kísérletét valósították meg.

A vádlottak tagadják, hogy ilyesmivel fenyegetőztek volna. A tárgyalásokon azt közölték: ők csak munkát szerettek volna. A szórakozóhelyekre pedig később azért mentek be, mert szórakozni akartak. Egyetlen alkalommal sem fenyegetőztek, nem történt verekedés, nem viselkedtek durván, és nem vegzálták a vendégeket. Zsíros Zsolt, az egyik vádlott ügyvédje szerint elképesztő, de legalábbis meglepő, hogy valakit ma Magyarországon azért lehet vád alá helyezni, mert a puszta jelenléte, még ha csoportos is, vagy az ezzel való fenyegetőzés másokban félelmet kelthet.

Szolnokon létezik egyfajta íratlan szabály a klubok működésére, legalábbis ezt sugallja, hogy az egyik sértett – egy belvárosi üzlet tulajdonosa – vallomásában elhangzott: „bizonyos számú magyar vendég mellé bizonyos számú romát” eresztenek csak be, mert ha ez az arány felborul, akkor a „magyarok” elpártolnak az adott helytől.

Később a bíróságon konkrét szám is elhangzott ezzel kapcsolatban – erősítette meg Zsíros Zsolt: e szerint tízszázaléknyi lehet odabent a cigányok aránya. A szolnoki szórakozóhelyek tulajdonosai a vádirat szerint azt is elmondták korábbi vallomásaikban, hogy miután nem biztosítottak porta szolgálati munkát a vádlottaknak, az elkövetkező napokban egyre nagyobb számban jelentek meg cigányok a klubjaikban, s jelenlétük miatt számottevően csökkent a vendégforgalom.

A védő szerint, ha a vádlottak elkövettek is valamiféle kihágást, az semmiképp sem zsarolás, hisz nem védelmi pénzt akartak beszedni, hanem dolgozni akartak a portaszolgálaton – legfeljebb ezt kissé vehemensen követelték, ami miatt esetleg a kényszerítés bűncselekményével vádolhatók meg.

Az ügy tegnapi tárgyalásán levetítettek egy videót, amely az egyik szórakozóhelyen a romák állítólagos tömeges felvonulásáról készült. A felvételen azonban, miként azt a védő megerősítette, nem hetven-nyolcvan, hanem hét-nyolc fős csoport látszik. A romák békésen ülnek a többi vendég között a szórakozóhelyen.

– Pénzátadás nem történik, pofon nem csattan, legfeljebb egy kis „szájkarate” írható a számlájukra, ennek ellenére az első, a másod- és a harmadrendű vádlott harmadik éve ül előzetes letartóztatottként – mondja az ügyvéd.

Zsíros Zsolt szerint „sajátos szolnoki attitűd”, hogy immáron második alkalommal jelent meg a szakmai zsargonban csak „vamzernek” titulált tanú a bíróságon: vagyis olyan, jelenleg börtönbüntetését töltő egyén, aki egy cellában volt egyik vagy másik vádlottal, s a vele folytatott beszélgetés alapján tesz tanúvallomást az ott elhangzottakról. A védő elmondta: jómaga öt évig dolgozott ügyészként, és tíz éve praktizál mint ügyvéd, de eddigi gyakorlatában nem találkozott olyannal, hogy nem szemtanúkat, hanem ilyen közvetett tanúkat hallgatnak meg a tárgyalásokon.

– El lehet dönteni, mennyire életszerű, hogy egy cellatárs önként, minden ellenszolgáltatás nélkül, úgymond lelki ismereti okokra hivatkozva kéri meghallgatását – vetette fel Zsíros Zsolt –, s élve állampolgári kötelességével, elmondja a bíróságon, amit a vádlottól állítólag hallott.

Balásné Busku Terézia, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség szóvivője szerint a bíróság dolga eldönteni, milyen tanúvallomásokat miként mérlegel. Akinek tudomása van a bűncselekményről, azt a bíróság tanúként hallgatja meg, függetlenül attól, hogy közvetlen vagy közvetett információi vannak a történtekről. Azt a feltételezést pedig határozottan visszautasította, hogy a vádiratban megfogalmazott állítások rasszista módon közelítenék meg a tényállást. Szavai szerint a vádiratban az ügyész a sértettek vagy a vádlottak szájából elhangzottakat írja le, az eseményeket pedig kronológiai sorrendben, tényszerűen rögzíti, mert ez a dolga, miként – tette hozzá – a bíróságé az ítélethozatal.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.