Rogán adhatna csak felmentést a kirakatadó alól?
– A belvárosi üzletek már régóta haldokolnak. Ez a rendelet csak gyorsítaná a folyamatot – magyarázza egy Károly körúti üzlet tulajdonosa, aki szerint mindez azért is igazságtalan, mivel a megadóztatni kívánt kirakatokat az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején alakították ki, ma már műemléknek számító épületekben. Az üzlettulajdonosok tehát nem szabhatják át, nem zsugoríthatják a portálokat és a kirakatokat kényük-kedvük, gazdasági érdekeik szerint. Márpedig ezeket a régi kirakatokat a mögöttük lévő magas belmagasságú helyiségekhez alakították, s ez különösen hátrányos, ha a felület minden négyzetmétere után havi 9789 forintot kell fizetni. Az eldugott mellékutcákban működő apró boltocskák tarifája csupán 2576 forint négyzetméterenként. Igaz, azok esetében lassan kinyitni se érdemes.
– A falakon belüli rész után építményadót szednek, a falakon kívül kirakatadót és közterület-foglalási díjat – háborog egy a neve elhallgatását kérő üzlettulajdonos, hozzátéve, hogy szerinte az adó szabályozó eszköz, amely befolyásolja a gazdasági szereplők döntéseit és a kormány, illetve a helyhatóságok által szabott irányba tereli őket. Egy ilyen ad hoc, csupán a pénzbeszedésre fókuszáló rendelet mindezt megkérdőjelezi.
Mások a korrupció melegágyának tekintik a készülő rendeletet, amelybe eleve beépítenének egy kiskaput. Egyedi elbírálás alapján ugyanis akár 90 százalékos adófizetési kedvezményt is kaphatnak az arra érdemesek. A mérlegelés joga Rogán Antal V. kerületi polgármesteré.
A kerület jegyzője,dr. Rónaszéki László a jogszabályi változásokkal indokolja a rendeletalkotást. Az idén hatályba lépő önkormányzati törvény megszüntette a főváros keretszabályozási jogát, így minden kerület önállóan alkothat rendeletet. Árvai Péter (LMP) belvárosi képviselő szerint az lenne a rendelet elsődleges célja, hogy az üres, a városképet romboló kirakatok tulajdonosait „büntesse”. A rendelet keddi, társadalmi vitáján megjelentek ezt nem egészen így látják.
– A vita elsősorban a kirakatszekrény és az üzlethomlokzat meghatározása körül folyt, holott ezt a fővárosi rendeletből emeltük át – állítja Kalmár Tibor, a kerületet a közmeghallgatáson képviselő Fővárosi Közterület-hasznosítási Társulás munkatársa, aki egyfajta baráti beszélgetésként értékelte a rendezvényt. A rendelettervezetet az észrevételek feldolgozása után, várhatóan áprilisban terjesztik a testület elé.
A közterületek használatáról szóló helyi önkormányzati rendeletet egyébként nem olyan régen módosították, méghozzá a kerületi „reklámgazda” javaslatára. A belvárosi önkormányzat 2011 decemberében kötött közterületeire „ reklámgazda-szerződést” a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Publimont Kft.-vel. A cég saját felméréseire hivatkozva kérte tavaly novemberben a testületet, hogy pontosítsák, milyen méretű kirakatszekrény és üzletportál díjmentes.
Meg is határozták: a díjfizetés alól csak a fal síkjából legfeljebb 10 centiméterre kinyúló, illetve 2 négyzetméternél kisebb felületű kirakat tulajdonosa mentesülhet automatikusan. Cégérek esetében egy négyzetméter a határ. S most itt az újabb módosítás. Az új szabályozás várhatóan még az idén hatályba lép.
A Publimont neve máshonnan is ismerősen csenghet. A BKV 2011-ben írt ki pályázatot reklámfelületeinek értékesítésére. (Az ok az volt, hogy a bérbeadásból befolyó évi öt-tízmilliárd forintra becsült bevételből alig 854 millió jut el a BKV-hoz.) A második körre csupán két, a Fidesz gazdasági hátországához tartozó cég maradt: a Publimont Kft., illetve az Euro AWK Kft. és a Servitum Reklám Kft. konzorciuma. A pályázatot az ellenzék szerint úgy írták ki, hogy azon nem indulhatott sem a BKV hirdetési felületeit addig értékesítő ESMA, sem a BKV tulajdonában álló Peron Kft. A Peron a Közbeszerzési Döntőbizottságnál kereste igazát, amely kétmillió forintra bírságolta a BKV-t, mert közbeszerzési eljárás helyett pályázatot írt ki, ráadásul olyan feltételekkel, amelyekkel eleve kizárt egy sor piaci szereplőt a versenyből.
Lapunk 2013. március 28. napján megjelent számának címoldalán és 7. oldalán „Kirakatadóval sarcolná meg a kereskedőket a Belváros” – Bevezetik a kirakatadót?” címekkel megjelent cikkünkben azt a valós tényt, hogy a Belváros-Lipótváros V. Kerület Önkormányzata új rendeletet készül alkotni a tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről, melyben a közterület-használati hozzájárulást, valamint ennek mellőzését is szabályozná, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy az önkormányzat az eddigiektől eltérő új kirakatadót kívánna bevezetni. A valóság ezzel szemben az, hogy a tervezett rendelet az 1995 óta hatályos jogszabállyal lényegében azonos feltételekkel rendezné a kirakatokra is kiterjedő közterület-használatot.
