A Pázmány a hátsó sorokban
Sok helyen annak ellenére sem tudják, miből fizetik ki a márciusi béreket, hogy a dologi kiadásokat már nullára írták, és az oktatói-adminisztrációs munkatársakat is elkezdték leépíteni. A kormány 11 milliárdos alapjából viszont csak akkor kaphatnak életmentő pénzt, ha csonkítják magukat, vagyis vállalják, hogy egy éven belül karokat, szakokat építenek le. Ha a tárca által diktált feltételeket nem fogadják el, akkor a rektorok csődbe vihetik az intézményeiket.
A felsőoktatás csonkítása villámgyors folyamat, nincs idő hosszú távú stratégia kidolgozására. Erre pedig égető szükség volna, s ehhez tudni kell, melyik egyetem milyen minőségben teljesít. Ehhez fontos visszajelzést ad A magyar tudomány helyzete felsőoktatási intézmények szemszögéből című anyag, amelyet a Magyar Rektori Konferencia (MRK) készített a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA). Ilyen elemzést kétévente készít az MRK. Ennek az anyagnak nemcsak az „öncsonkítás” szempontjából van jelentősége, hanem az is kiderül belőle, valóban megérdemelte-e a kormánytól a kiváló minősítést a közelmúltban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amely így – szemben például a Pécsi Tudományegyetemmel – pluszpénzhet jutott.
Az MRK anyaga mindenekelőtt a doktori iskolák számát vizsgálja. A Debreceni Egyetem (DE) áll az élen 25 doktori iskolával: a DE-t követi a Pécsi Tudományegyetem (PTE) 20, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 19, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) 17, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) 14, a Budapesti Corvinus 10 doktori iskolával. A Balog Zoltán minisztériuma által kiváló egyetemi státuszra javasolt Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) e rangsorban a 12. helyen áll hat doktori iskolával. A doktori fokozatot szerzettek számát illetően a 2009/2010-es adatok szerint az ELTE áll az élen 706 végzett doktorral. A következő a DE 304, a PTE 280, az SZTE 222 doktori fokozatot szerzett diákkal. A Pázmány a 12. helyre szorult, 56 doktori fokozatot szerzett hallgatóval.
Az elemzők azt is megnézték, hogy a Kutatási és Technológiai Alapból (KTA) és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) forrásaiból, illetve uniós kutatási-fejlesztési projektekből miként részesül egy-egy intézmény. A KTA-ból legnagyobb mértékben a műszaki egyetem részesült, a sorban a debreceni, a szegedi és a Semmelweis Egyetem követi. A húszas listán nincs rajta a Pázmány. Ami az OTKA-t illeti: 2010-ben az ELTE 23, a DE 18, az SZTE 15,2 százaléknyi részesedést kapott az OTKA ötmilliárd forintos keretéből. A Pázmány az OTKA-forrás 3,3 százalékát, azaz megközelítőleg 150 millió forintot kapott.
Az egyetemek kutatás-fejlesztési tevékenységéről szóló teljesítményeket összegző 2009-es és 2010-es táblázatokban nem tesznek említést a Pázmányról.
Fontos információ az is, hogy egy-egy intézmény részt vesz-e uniós projektekben. Nos, az elnyert GOP-, TÁ-MOP- és TIOP-pályázatok alapján az első két helyen szinte fej fej mellett az SZTE és a DE áll. Előbbi 2009-ben és 2010-ben 26 milliárd forint uniós forrást nyert, ami 29 támogatott projektet jelent. A DE 23,5 milliárd forint európai pénzt kapott 34 projektre. A harmadik helyen a PTE áll 24, a negyedik helyen pedig a Széchenyi Egyetem 14 projekttel. Ezen a listán a Pázmány a 21. helyen szerepel 335 millió forintos uniós beruházással, három projekttel.
„Az egyetemek tudományos teljesítményének egyik lakmuszpapírja az MTA-val kialakított közvetlen együttműködés, az MTA-kutatócsoportok száma” – olvasható az elemző anyagban. Ezen a 2010-es állapotot rögzítő listán az első az ELTE 20 kutatócsoporttal, majd a BMGE következik 12 kutatócsoporttal. Az SZTE a harmadik, a DE a negyedik. A Pázmány a kilencedik a felsőoktatási intézmények között ezen indikátorok alapján, viszont a katolikus egyetem a második helyen áll, ha a kutatócsoportok átlagos létszámát tekintjük.
Fontos kiválósági szempont „a szabadalmak és egyéb oltalmi formák bejelentése” is. Az ELTE 2009-ben hét, 2010-ben egy szabadalmat jegyeztetett be. A PTE 2009-ben hatot, 2010-ben kettőt. A SZTE 2009-ben öt, 2010-ben két szabadalommal rendelkezett. A listán 10. helyen szereplő Pázmány egy szabadalmat jegyeztetett be, még 2009-ben.
A tudományos publikációk száma is irányadó. E kritérium alapján a Semmelweis Egyetem, az SZTE, az ELTE, a DE és a BMGE állnak az elsők között. Kicsivel leszakadva a PTE, a Pannon Egyetem, a Szent István Egyetem és a Corvinus következik. A húsz intézményt felsoroló listán a katolikus egyetem az utolsó harmadban van. (Az egy oktatóra és kutatóra jutó publikációk számát tekintve a Közép-európai Egyetem vezet.) Mint ahogy az alsó harmadban van az EU-s keretprogramokban való részvételt tekintve is.
Mindezt azért tartottuk érdemesnek részletezni, mert miután a katolikus egyetemet a humántárca kiváló felsőoktatási intézménnyé minősítette, Balog Zoltán minisztériuma helyreigazítási kérelemmel fordult lapunkhoz. Szerintük a „kormányrendeletek bekezdéseit egybemosva azt a hamis látszatot” keltettük, hogy „a PPKE nem felel meg a nemzeti kiválóságról szóló kormányrendeletben, illetve a felsőoktatási törvényben előírt kiemelt felsőoktatási intézmény minősítésnek”. A kérelem szerint elhallgattuk, hogy az előterjesztésben szereplő elemzés „hosszan sorolja a Pázmány tudományos eredményeit, köztük például azt, hogy a
PPKE az egyetlen hazai felsőoktatási intézmény, amely tagja egy nemzetközi kutatóegyetemi hálózatnak, nevezetesen az International Research University Networknek (IRUN)”. Az egyetemnek a bionika területén végzett úttörő munkája kiemelkedő, és hogy ezen új csúcstechnológiai területen, a Semmelweis Egyetemmel közösen egy Bionikai Innovációs Központ építését kezdte meg.
