'Ez szisztematikus pusztítás'

Mintha megérezte volna, ami történni fog, néhány hónappal az ELTE-n megkezdődött leépítések előtt nyugdíjba ment Kelemen János akadémikus, aki 1970 óta tanít az ELTE-n, s jelenleg is a Filozófiai Doktori Iskola vezetője.

- Elképesztő erejű támadások érik a felsőoktatást, de az Akadémia hallgat. Ezt mivel magyarázza?

- A mindannyiunkban meglévő konzervativizmussal. Lassú a reagálásunk, hiszen az MTA kissé elaggott intézmény, hierarchikus testület, sok értekezlettel. Régóta ott vagyok, tudom. És az akadémikusok is megosztottak.

- A kormány felsőoktatási politikájával kapcsolatban is?

- Minden kérdésben. Az Akadémián nem lehet konszenzust kialakítani égető napi kérdésekben. Ez nem is baj, hiszen a tudománynak a politikán kívül kell maradnia, a tudományos tevékenységünket nem szűrhetjük át politikai elkötelezettségen. Ugyanígy van ez az egyetemen is. A tanár, aki egy tudományt művel, hagyja a termen kívül a politikát. Csakhogy van egy pont, amikor a helyzet már nem tartható, kiborul a bili. Ez történt az ELTE-n.

- A höklistával borult ki?

- Igen.

- És korábban miért nem?

- Mert ez csapdahelyzet. A tudomány embere befogja a fülét, mivel ez a tudósi ethosza. Így viszont nem veszi észre a maga teljes mélységében, mi történik körülötte. Alapelv, hogy a politikát az egyetem falain kívül hagyjuk. Viszont már évek óta látjuk, hogy mások ezt nem tartják be. Így mindannyian hozzájárultunk a morális válsághoz. A kérdés az, hogyan hagyhattuk ezt. Hiszen érzékeltem én is a jeleket, de mégis tartottam magam az alapelvhez.

- Nem csak arról van szó, hogy a Jobbik megszállta a hököt. Kérdés az is, miként képviselte a hallgatókat.

- Amennyire én látom, sehogy. Pontosabban: nem őket képviselte.

- Azért csak ne hagyjuk annyiban. Biztosan alkalmas ez a forma a hallgatók érdekképviseletére? Hiszen a Hallgatói Hálózat épp azért jött létre, mert a hallgatók egyes csoportjai képviselet nélkülinek érezték magukat.

- A HaHa már a kezdet kezdetén több volt magukra hagyott hallgatóknál. De a jelenlegi szabályozási keretek közt senki nem léphet a hök helyébe, hiszen óriási pénzek fölött rendelkeznek, széles körű jogosítványokkal. Ez eleve hatalmi harc tárgyává teszi a hök pozícióit. Sokat gondolkodom azon, miként épülhetett a Jobbik hatalma az ELTE-n. Szerintem azért nem reagáltunk időben, mert nem pártként jelentek meg. Besunyították magukat. Utólag persze könnyű okosnak lenni. Ez az az eset, amikor a demokrácia önmaga ellen fordul.

- Az ELTE-t az oktatók elbocsátása is fölkavarja.

- Az ELTE és a bölcsészkar maga, óriási morális, politikai, intézményes és pénzügyi válságban van. De ez az ország legjobb egyeteme. A bölcsészkar pedig, különböző mutatói alapján, az ország legjobb kara. És emiatt még nagyobb az ember válságtudata. Egy fiatal kollegina azt írta, hogy eddig a második otthona volt az ELTE, most viszont hányni tudna. Ez mélyen megráz. Viszont az ember az intézményi lojalitást nem sértheti meg, hiszen akkor a saját életének az értelmét kérdőjelezné meg. Ugyanakkor a hatalom elérte, amit akart, mindenkit megosztott. És mindegy, milyen szót használunk, kirúgás vagy nyugdíjaztatás, ez azonnal másodlagos kérdésekre tereli a vitát. Arra például, hogy ki az, akit jogosan vagy jogtalanul küldenek el. Pedig nem ez a kérdés. Nem vagyok a dékán vagy a rektor fogadatlan prókátora, de olyan helyzetben kellett dönteniük, amelyben nem lehet értelmes döntést hozni. Ha azt mondják, nem hajtják végre a feladatot, akkor a kormány kiküld egy biztost. A lemondás morálisan jó opció, de azzal rosszabb helyzet állt volna elő. Vagyis csak a rossz és a rosszabb közt lehet választani. És nem a dékán, nem a rektor állította elő ezt a helyzetet. Lehet, hogy sok mindent rosszul kommunikáltak. Csakhogy itt egy tudományterület került méltatlan helyzetbe. És ezzel valójában azt az üzenetet küldik, hogy smafu az egész. Mindegy, mit csináltál, mit tanítottál, milyen könyveket írtál. Így kezelik Magyarországon ezt a területet. Ez a tragédia.

- Ez váratlanul érte?

- Normális helyzetben igen, váratlanul. Normális helyzetben az egyetemi karriereknek megvan a kiszámítható kifutásuk. A professzor, az egyetemi tanár normális helyzetben 70 éves koráig taníthat. Hamarább is nyugdíjba mehet, de elküldeni megalázó. Ami itt történik, az az emberi és tanári pálya méltóságának semmibevétele. Ne is említsünk neveket, mert torzul tőle a lényeg, az, hogy abnormális helyzetben nincs normális lépés.

- Jó, ne mondjunk neveket. De az nem élő szempont, hogy ne küldjünk el olyan oktatót, aki nélkül nem létezik egy tanszék?

- Ez azt jelentené, hogy rúgjuk ki a tanársegédeket. Én erre soha nem lettem volna képes, már csak azért sem, mert ez a kategória alig létezik. Évek óta létszámstop van, a nyugdíjazottak vagy a kilépők helyére nem lehet senkit felvenni.

- Van másik szempont is: így elküldtek olyan oktatókat, akik évtizedek óta meghatározták a bölcsészkar színvonalát. Ezzel csak a középszerűség erősödik.

- Ezzel nem tudok vitatkozni. A leépítések két-három éve tartanak, csak nem ilyen mértékben. Válságos a helyzet. Elmentek a legtekintélyesebb, a legnagyobb tudományos minősítésű iskolateremtő tanárok, akik nem a fokozatukat egymásnak adományozó nullák, ahogy valaki épp e lapban állította. Közülük néhánymás intézménybe ment, mert a pénz miatt főállásnak egy másik egyetemet választott, hiszen az ELTE a félállást nem bírta fenntartani. Ez a terület szisztematikus pusztítása. Hihetetlen, de a legjobb József Attila-kutató, a legjobb Petőfi-kutató egyszerre lett kitéve. Pedig a BTK attól volt a legjobb kar, hogy a legjobb Petőfi-kutató, a legjobb asszirológus és a legjobb judaista itt tanított.

- A kormány akkor kezdett a felsőoktatás szereplőivel tárgyalni, amikor egységben voltak a rektorok, a hallgatók, a civilek, az oktatók s a szakszervezetek. Miért bomlott meg ez az egység?

- Mert Magyarországon nem lehet ezt a fajta egységet fenntartani a közvélemény közönyössége mellett. A közvélemény pedig értelmiségellenes, így közönyös. Magyarországot ugyanis nem abba az irányba vezetik, hogy a tudás és az értelmiség érték lenne. Pedig micsoda érték! Lám, e mostani nyugdíjaztatás határideje is március elseje volt. Ki látott ilyet? A rektorok tárgyalnak, abban bízva, hogy a forráskivonást visszapótolják. Ha így is lenne, lehet-e meg nem történtté tenni azt a morális és intellektuális kárt, mely az egyetemet érte? A kirúgottak a felmondási idejüket kitöltve nyárig tanítanak, megalázott mivoltukban is. És azután is. Ingyen is. Hiszen ez az életük.

Lassú a reagálásunk
Lassú a reagálásunk
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.