A parlament kimondta, hogy „a személyes adatok kezelését tisztességesnek és törvényesnek kell tekinteni”, ha bárkit a lakóhelyén keresnek fel annak érdekében, hogy az érintett a véleménynyilvánítási szabadságával élve valamilyen kérdésben véleményt nyilváníthasson. A fideszes előterjesztők – Cser-Palkovics András, Vas Imre és Gyopáros Alpár – szerint javaslatuk egyensúlyt teremt a véleménynyilvánítás szabadsága és a magánszféra védelme között.

A sietve elfogadott törvénymódosítás előzménye az volt, hogy az MSZP kilátásba helyezte: az alapvető élelmiszerek forgalmi adójának csökkentése érdekében „ajtótól ajtóig” mennek majd az aláírásgyűjtő ívekkel.

Nyilván erre hivatkozott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila a március 19-én kelt közleményében, amely szerint a hatóság a „médiából értesült arról, hogy egyes pártok aláírásgyűjtést szerveznek, amelynek keretében a polgárokat akár otthon is felkeresnék az aláírásgyűjtő ívek kitöltése céljából”. Ez tilos – szögezte le Péterfalvi. Ha mégis ezt teszik, az szerinte zaklatás, ami sértené a „polgárok magánszféráját”.

Csakhogy a Fidesz is akciót hirdetett: a rezsicsökkentési program támogatása érdekében gyűjt aláírásokat. Az eddigi információk szerint ezt azonban kizárólag közterületeken teszik, a párt három politikusa mégis módosító beadvánnyal reagált az adatvédelmi hatóság közleményére. Az ok: nyilván felismerték, hogy az adatvédelmi hatóság vezetőjének közleménye a jobboldalra is visszaüthet.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy a törvénymódosítással a szocialisták egyébként sem törvénytelen akcióját is legitimálják, hiszen ettől kezdve bárkit bármilyen kérdéssel felkereshetnek az otthonában, feltéve, hogy nem üzleti célú az adatgyűjtés. Ráadásul az előterjesztés a véleménykutatást csupán az ünnepnapokon zárja ki, de arra utalás sincs, hogy milyen más körülményekre kellene figyelnie azoknak, akik aláírásokat gyűjtenek. Mellesleg az sem zárható ki, hogy az ilyen megkeresések alapján listák készüljenek.

Péterfalvi Attila kérdésünkre leszögezte: a parlament a törvénymódosítással megteremtette a jogalapot arra, hogy a polgárokat valamilyen közérdeklődésre számot tartó kérdéssel a lakóhelyükön is felkereshessék, és ez üdvözlendő. Erre eddig csak az ajánlószelvények gyűjtése során volt lehetőség, bár a választási eljárási törvény alapján – amelyben tételesen szerepelt, hogy melyek a tiltott területek – inkább csupán következtetni lehetett rá. Most viszont a jogalkotó tiszta viszonyokat teremtett: a politikai vagy társadalmi érdekek artikulálása érdekében a polgárokat bárki a lakásukon is kérheti arra, hogy egy-egy konkrét kérdésben véleményt nyilvánítsanak– emelte ki Péterfalvi.

Ebben az esetben mindenkinek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint kell eljárnia – emelte ki –, amely szerint a személyes adatok kezeléséhez az érintettek hozzájárulását kell kérni, különleges, például a politikai véleményre vagy pártállásra utaló adat esetében pedig írásos beleegyezésre van szükség.

Arra, hogy a személyes megkeresés során „negatív” listák is készülhetnek – vagyis azokat veszik nyilvántartásba, akik valamilyen kérdésben nem akarnak véleményt nyilvánítani, esetleg valamely párttal nem szimpatizálnak –, Péterfalvi leszögezte: efféle listákról számos alkalommal lábra kaptak híresztelések, de soha nem sikerült bizonyítani az adatbázisok létét. Most annyival jobb a helyzet, hogy jogszabály mondja ki: a polgárokat a lakásukon is felkereshetik, de a megkérdezésük során nyert információkat csak törvényben meghatározott feltételek mellett kezelhetik.

– Eddig sem tiltotta semmi, hogy bárkit bárhol megkérdezzenek – jelentette ki kérdésünkre Jóri András volt adatvédelmi biztos. Így szerinte Péterfalvi hibázott, amikor az emberek lakóhelyükön történő megkeresésének általános tilalmát mondta ki, de azt maga is elfogadhatónak találná, ha a polgárokat a lakásukon nem lehetne azzal zaklatni, hogy tőlük például politikai jellegű véleményeket kérjenek. Jóri úgy véli, nem lehet kizárni, hogy különféle listák készüljenek, ezért inkább a korlátozás pártján áll.

Péterfalvi közleményét Majtényi László volt adatvédelmi biztos rossz viccnek minősítette, mert a hatóság elnöke nem jelölt meg semmilyen jogalapot arra vonatkozóan, miért lehetne megtiltani a lakóhelyen történő aláírásgyűjtést. Kifejtette, az esetleges zaklató behatolás a magánterekbe a magánélet védelmével, de nem adatvédelemmel kapcsolatos kérdés. Jelezte, hogy sokszor felhívta a figyelmet: a politikai marketingről külön törvényt kellene alkotni. Kijelentette: kockázatos, ha pártaktivisták járják a lakásokat, mert annak a neve mellé is elhelyezhetnek egy jelet, aki kedves, és ahhoz is, aki nem.

Az ilyen listázás ma is törvénysértő, sőt bűncselekmény, de az efféle jelenségekkel szemben sem a rendőrség, sem az adatvédelmi hatóság nem lép fel – állítja. Így nincs garancia arra, hogy nem hoznak létre illegális adatbázisokat – véli Majtényi. Valódi garanciák mellett egyébként maga sem lenne híve a tiltásnak. Az viszont szerinte a hatóságok dolga lenne, hogy mindenkit jogkövető magatartásra szorítsanak, s akkor senkinek nem kell tartania attól, hogy a neve „Kubatov-listákra” kerül.

Egyelőre csak postaládától postaládáig