Eszerint két lényeges ponton változik a médiatörvény. Az egyik, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét a jövőben nem a miniszterelnök nevezi ki, hanem a kormányfő javaslatára az államfő. A miniszterelnöknek a jelölés előtt egyeztetnie kell szakmai szervezetekkel. E szervezetek között nevesíti a törvényjavaslat a Közszolgálati Testületet, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot, valamint a hírközlési szolgáltatók, a médiatartalom-szolgáltatók, a műsorterjesztők és az újságírók országos működési területű, legalább öt éve működő szakmai, érdek-képviseleti és önszabályozó szervezeteit. A miniszterelnök ezeket a szervezeteket kéri fel, hogy tegyenek javaslatot az elnök személyére.

A másik lényeges módosítás, hogy az NMHH elnökét és a Médiatanács tagjait kilencéves mandátumuk lejárta után nem lehet újraválasztani.

Az új szabályok azonban nem érintik az Orbán Viktor által 2010-ben kilenc évre kinevezett Szalai Annamária NMHH-elnök és a Médiatanács további négy tagjának mandátumát. Az új szabályok 2019-ben lépnek életbe.

Szalai Annamária korábban évekig a Fidesz képviselője és médiaszakértője volt. A Médiatanácsba pedig csak a Fidesz által jelölt személyeket választotta meg az Országgyűlés.

A törvény parlamenti vitájában a kormánypártok megpróbálták felpuhítani az ET-vel kötött megállapodást.

Miként arról lapunkban korábban már beszámoltunk, Cser-Palkovics András, a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke egy olyan módosító javaslatot nyújtott be, amely szerint az NMHH elnökét kilencéves megbízatásának lejárta után mégis újra ki lehessen nevezni. Ezt a javaslatot azonban visszavonta. A zárószavazás előtt nyújtotta be Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt a módosító javaslatot, hogy a Médiatanács tagjait se lehessen újraválasztani. Kisebb jelentőségű változtatás, hogy a jövőben a televíziók és a rádiók hírműsorainak csak „kiegyensúlyozottan” kell tájékoztatniuk, a „sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen és tárgyilagosan” jelzőket törlik, mert ezek az ET szerint értelmezési problémákat jelenthetnek.

Az ET immár két éve tartotta napirenden a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályokat. A parlament tavaly nyáron az AB elmarasztaló határozatára reagálva ugyan több ponton módosította a törvényt, de nem vette figyelembe az ET állásfoglalását. A tanács két legfontosabb javaslata az volt, hogy a kétharmados szabály helyett inkább többpárti támogatást írjanak elő a médiaszabályozás elfogadásához, módosításához, illetve változtassák meg az NMHH elnökének jelölési és kinevezési rendszerét.

A szavazás előtt az ellenzéki pártok azt hangoztatták, hogy a médiapluralizmus akkor lenne biztosítható, ha a Médiatanács tagjai nemcsak a Fidesz jelöltjeiből állna, hanem a testületbe az összes parlamenti párt frakciója is tagot delegálhatna.