Kiszórt gyerekek?
A MANTE azt kéri Balog Zoltántól, hogy egy pontosabb jogszabály megalkotása érdekében fontolja meg az iskolaérettséget vizsgáló úgynevezett DIFER-mérés országossá bővítését. (Ez a vizsgálat a kisgyerekek több készségét is méri, így adva pontos információt az iskolaérettségről.)
Porogi András, az egyesület elnökségi tagja lapunknak elmondta: erre azért lenne szükség, mert az óvodavezetők a helyhiány miatt rákényszerülhetnek, hogy a 2014-től tömegével beáramló kiscsoportosoknak helyet csináljanak. Ezt pedig úgy tehetik meg, ha a lehető legtöbb hatévest iskolába küldik. Legalábbis ettől tart a szervezet. Noha a jogszabály lehetőséget nyújt a szülőknek és az óvodavezetőknek arra, hogy egy iskolára nem érett kisgyermeket visszatartsanak, a MANTE szerint fennáll annak a veszélye, hogy a helyhiánytól való félelem miatt olyan hatéveseket is útnak indítanak, akik nem értek még meg az iskolára.
Porogi András arra a kérdésünkre, hogy nem vált-e „divattá”, hogy a szülők plusz egy évvel meghosszabbítják gyerekeik óvodai nevelését, azt mondja, az elmúlt évek statisztikái alapján a hétéves korcsoport mindössze egy százaléka volt óvodában.
– Ugyanakkor a DIFER-méréseknél azt látjuk, hogy 15-20, egyes helyeken a 30 százalékot is elérheti az iskolaéretlenek aránya az általános iskola első osztályában – teszi hozzá. A szakember azt mondja, a nemzetközi kutatások azt mutatják, egy-egy hatéves között többévnyi különbség is lehet. Van köztük olyan, aki a kilencévesek szintjét is eléri, viszont vannak lassabban érő gyerekek, akik még a 4-5 évesek szintjén állnak.
– Az egész életére kihat, ha a gyerek úgy kénytelen iskolapadba ülni, hogy még nem érett meg rá. Folyamatosan kudarcoknak lesz kitéve, és egy életre megutálja az iskolát
– mondja, hozzátéve, hogy a DIFER-mérés kiterjesztése gátat vethetne az ilyen jelenségeknek. E mérést jelenleg leginkább az iskolák első osztályában végzik. Az eredmények abban segítik a pedagógusokat, hogy differenciált programmal segítsék az iskolára még nem érett kicsiket a felzárkózásban. A szakember szerint tehát az lenne az ideális, ha az óvoda utolsó évében, a kompetenciateszthez hasonlóan (ez az általános iskola hatodik osztályától méri a gyerekek szövegértési, olvasási és számolási készségeit) országosan kötelező lenne mérni a gyerekeket.
– A tankötelezettség korhatára a korábbi jogszabály alapján ötéves korban volt. Ez, vagyis a nagycsoportos kor, amikor az óvodában iskolaelőkészítést végeznek – mondta lapunknak egy nagy tapasztalattal rendelkező gyerekpszichológus, hozzátéve, hogy az ötéves beóvodáztatás alól nagyon ritkán lehetett felmentést kapni. A szakember hozzáteszi, osztja a MANTE aggályait, szerinte is „kinyomják” az óvodából a hatéveseket, ha kell a hely a hároméveseknek.
– Méltánytalan a kisgyerekkel szemben, ha azért kerül hátrányba, mert még nem elég érett az iskolára. Ami, tegyük hozzá, nem elmaradást jelez, hanem csak egy fejlődési fokot. Az iskolaérettség azt jelenti, hogy a kisgyerek már figyelmesebb, teljesítményorientáltabb, verbálisan jobban irányítható. Ha valaki ezt még nem éri el, mert a fejlődési üteme lassúbb, az így szerzett hátrányt folyamatosan cipeli majd – mondja.
Szabó Máté alapjogi biztos a Pedagógusok Szakszervezetének kezdeményezésére tavaly nyáron fordult az Alkotmánybírósághoz. Az ombudsman véleménye szerint ugyanis sok szülő nem akarja háromévesen óvodáztatni a gyerekét, ezért a törvény „korlátozza a szülő nevelés megválasztásához fűződő alapjogát”. Az AB azonban nem semmisítette meg a jogszabály ezen passzusát. „A napi négyórás foglalkozás általánosságban indokolt elsősorban a szocializáció, az iskolai követelményekhez való alkalmazkodás, a társadalomba való beilleszkedés megkönnyítéséhez. A szülő gyermekkel való foglalkozását, nevelési elveit nem gátolja, nem sérti, ellenkezőleg, kiegészíti a közösségben történő nevelés” –olvasható a testület indoklásában.
A MANTE levelével kapcsolatban megkerestük a minisztériumot is. „Egyelőre nem tervez a tárca jogszabály-módosítást” – olvasható a lapunknak írt válaszban. A közoktatásért felelős államtitkárság szerint a kiscsoportosok nem fogják kiszorítani a nagyobbakat, mert „az egyébként erősen fogyatkozó létszámú érintett évfolyam közel 95 százaléka ma is óvodás”.
