Juhász Imre, az új ember

Alkotmánybíróvá választotta a parlament hétfőn az áprilisban a hetvenedik életévét betöltő Holló András helyére Juhász Imrét.

Az egyetemi oktató 2006-ban részt vett a 2006-os rendőri törvénysértéseket feltáró – a jobbikos Morvay Krisztina társelnök vezette – Civil Jogász Bizottság munkájában, majd 2008-tól a Független Rendészeti Panasztestület elnöke volt. Juhász 2013 januárja óta az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni bizottságának szakértője. Alkotmánybírói tevékenysége során a jelölt prioritásnak tekinti az alaptörvény védelmét, ami a testület legfontosabb feladata és a jogállamiság alapköve –hangoztatta alkotmányügyi bizottsági meghallgatása során tegnap.

– Lehet nem örülni az alkotmányozó többségnek és az új alaptörvénynek, de megengedhetetlen azt sugallni, hogy az alkotmány következmények nélkül semmibe vehető – szögezte le Juhász, aki szerint az ilyen jelenségek a társadalom szétesését okozhatják. A korábbi alkotmánybírósági határozatokra hivatkozva pedig kiemelte: a jogállamisághoz nélkülözhetetlen, hogy az alkotmány valóban és feltétlen módon érvényesüljön.

Gaudi-Nagy Tamásnak, a bizottság jobbikos tagjának felvetésére reagálva Juhász elmondta: megítélése szerint érdemes vizsgálni a történeti alkotmány eddiginél hangsúlyosabb megjelenésének lehetőségét az alkotmánybírósági munkában. Az alkotmánybírósági aktivizmus, kiterjesztő alkotmányértelmezés kapcsán a jelölt hangsúlyozta, nem lehet szereptévesztés a tekintetben, ki a jogalkotó, ki a jogértelmező és ki a jogalkalmazó. „Ne felejtsük el, hogy a legfőbb jogalkotó a magyar Országgyűlés” – szögezte le. A jelölt meghallgatásán elmondta: jogvédő tevékenysége keretében az „elszakított nemzetrészek” megmaradásáért is dolgozik. Megítélése szerint jelenleg Délvidéken a legrosszabb a helyzet.

Simon Gábor, a testület szocialista tagja a bizottsági ülés után arra emlékeztetett, hogy míg 1990 és 2010 között az alkotmánybírák jelölésében a baloldalnak és a jobboldalnak egyaránt szerepe volt, mára a jobboldal és a baloldal által jelölt alkotmánybírák aránya 9-3 lett. Az MSZP tiltakozik az Alkotmánybíróság „teljes letámadása”, „pártszolgálatba rendelése” ellen. Az új alkotmánybírót a kormánypárt és a Jobbik szavazataival nevezte ki az Országgyűlés. (Hírösszefoglalónk)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.