Nem tudják elengedni a közműcég tartozását
Hiába írt ki ugyanis új banktendert a vállalat még az év első napjaiban, megállapodásról egyelőre semmi hír, holott a vízművek hangsúlyozottan gyorsított eljárásra készült. Mint ismeretes, a főváros tavaly 15,1 milliárd forintért megvásárolta a cég 25 százalékos tulajdonrészét és a menedzsmentjogokat. A vételár első 12 milliárdos részletét a főváros előlegezte meg, majd a cég hitelfelvételi pozíciójának látványos javulását remélve, beolvasztotta a vízművekbe a BKSZT Budapesti Szennyvíztisztítási Kft.-t.
A pénzintézeteknek azonban több kell. Az OTP például korábban írásbeli nyilatkozatot kért a tulajdonos fővárostól arról, hogy a hitel teljes futamideje alatt Budapesten kizárólag a Fővárosi Vízművek Zrt. lehet a vízszolgáltató. Ám a főváros erről csupán szándéknyilatkozatot adhat, azt pedig az állam bármikor felülírhatja. A bankok válaszul állami garanciát és borsos kamatot kérnek.
Haranghy Csaba, a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója január végén csak annyit közölt, hogy a pályázati dokumentációt hat pénzintézet váltotta ki. S ez máris jobb – hangsúlyozta a cégvezető –, mint az első tenderen elért eredmény, hiszen arra csupán két bank jelentkezett. Mint ismeretes, a cég és a városvezetés hosszú hónapokig alkudozott az OTP-vel, ám a pénzintézet az utolsó pillanatban megtoldotta még néhány ponttal a szerződéskötési feltételeket. Ezt sem az önkormányzat, se a vízművek nem tudta elfogadni. A korábban háttérbe szorult másik jelentkezővel, az MKB-val pedig már nem volt idő tárgyalni.
Haranghy utólag hálát adott érte a gondviselésnek, mert a később elfogadott törvénymódosítások miatt a bank úgyis felmondta volna a szerződést. A költségvetés-készítési hajrában égő önkormányzatnak ennek ellenére rosszkor jött a tendervetélés. A Fővárosi Vízművek ugyanis hitel nélkül képtelen visszafizetni a fővárostól – saját részvényeinek megvásárlására – kapott 12 milliárdos kölcsönt. Az önkormányzat pedig a kormányzati adósságátvállalással sincs abban a helyzetben, hogy „elengedje” a tartozást, mint ahogy azt többször megtette a BKV esetében.
A vízművek a második tenderen 13,5 milliárd forint hitelezésére kér ajánlatot. A pénzt 168 hónap – azaz 14 év – alatt fizetné vissza. A felhívásban előre kikötötte, hogy érvénytelennek tekinti azt az ajánlatot, amely újabb engedélyhez kötné a cég folyamatban lévő projektjeit, kötelezettségvállalásait, vagy nem veszi figyelembe a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényt, különösen annak tőkeleszállításra és a saját részvény bevonására vonatkozó passzusait. A pénzintézeteknek alig három hetük maradt ajánlatuk kidolgozására, mivel a részvételi határidő január 21-én lejárt. A vízművek eredetileg február végén szerette volna lezárni a gyorsított tárgyalásokat. Csakhogy a cégvezetés a legutóbbi felügyelőbizottsági ülésen sem tudott érdemi információval szolgálni a szerződéskötésről.
György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes ennek ellenére igen bizakodóan válaszolt Tüttő Kata (MSZP) képviselő hitelfevételt firtató kérdésére a február végi közgyűlésen: „Biztatónak tűnik, hogy hat bank is hitelképesnek tartotta a vízműveket eredménytermelő képességének figyelembevételével.” A főpolgármester-helyettes reményét fejezte ki, hogy a hitelfelvétel sikeres lesz, állítása szerint ebben a bizakodásban mások is megerősítették. Optimizmusát kissé beárnyékolta Haranghy Csaba azzal, hogy elismerte: a cég 66 milliárdos vagyonának közműtörvény által előírt tavaly decemberi átadása az önkormányzatnak jelentősen rontotta a cég pozícióit. A cégvezető egyébként kiemelte, hogy az évi egymilliárdos adósságszolgálat még mindig csak a fele annak az évi kétmilliárdnak, amelyet menedzsmentdíj címén kellett volna fizetni a francia tulajdonosnak.
Azt már nem tette hozzá, hogy az önkormányzat hasonló összegű osztalékot kapott minden évben. Az idén azonban nem számíthatnak erre a pénzre. A korábban milliárdos nyereséget elkönyvelő cég 2013-as költségvetését csak nagy nehezen sikerült nullszaldósra kihozni. S ebbe még nem kalkulálták bele a tízszázalékos kötelező díjcsökkentést, viszont 600 millió forint értékben terveztek bele ingatlaneladást, ami ilyen válságos időkben erősen túlzónak tűnik.
Tüttő Kata szerint az első tender kiírásakor még reális remény volt arra, hogy a cég képes hitelből visszafizetni a saját részvényei visszavásárlására kapott fővárosi hitelt. Az idén ennek már kicsi a valószínűsége. A kötelező vagyonátadással nagymértékben csökkent a saját tőkéje, miközben az új adókkal még több bőrt húznak le a cégről. Önmagában a Magyar Energia Hivatalnak fizetendő felügyeleti díj 400 millió, a közműadó becslések szerint elérheti a 650 milliót, míg a közszolgálati adó 11 százalék. A szocialista képviselő szerint az idén sokkal kevesebbért juthatott volna hozzá a főváros a veszteségbe forduló céghez.
