Az immáron bárki által elérhető adatbázis több mint 32 ezer termékvásárlás adatait tartalmazza. A kutatók közbeszerzésenként hét-hét azonosításra alkalmas adatot tüntettek fel (cégnév, pályáztató, nyertes cég neve, elnyert összeg stb.). Ezek afféle „tisztított” adatok, mert a közbeszerzéseken pályázó cégek többféle néven, gyakran konzorciumba tömörülve szerepelnek, többféleképp említik a pályázatot kiíró intézmények, szervezetek nevét is.

– Amit készítettünk, nagyon fontos adatbázis – mondta a kutatás egyik vezetője, a gazdaságszociológus Tóth István János. – Azért kezdtünk hozzá, mert 2010 augusztusában a közbeszerzési tanácsnál járva kiderült, hogy a tervezett új informatikai rendszerükbe nem tervezik beemelni a 2005 előtti közbeszerzések adatait. Miután a kilencvenes évek óta a közbeszerzések évente a GDP 15 százalékát megmozgatták, úgy gondoltuk, nem szabad, hogy kiessenek időszakok a kutatók látóteréből.

A kutató azt is elmondta, a feltételek megteremtése, hogy az állampolgárok könnyen betekinthessenek a közbeszerzések világába, s például az összes közbeszerzés adatát egy fájlban letölthessék, állami feladat lenne. Ezt például a hozzánk képest sokkal „fejlettebbnek” bizonyuló Chilében már megoldották, sőt a dél-amerikai ország adatbázisát afféle mintaként is használták. Tény, hogy a korábbi magyar kormányok sok százmillió forintot elköltöttek informatikai fejlesztésekre, de egy körülbelül 10-15 millió forintba kerülő fejlesztést, amely a közbeszerzési adatok rendezett formában való nyilvánosságát megteremtette volna, eddig mégse sikerült összehozni.

Tóth István János szerint a közbeszerzési értesítő nyilvános adatait használó adatbázisuk azért is hasznos lesz, mert meg lehet belőle állapítani, hogy milyen mértékű egy-egy időszakban a politikai korrupció, s mekkora a kockázata a politikai befolyásolásnak. – Nem lehet a levegőbe beszélni – jegyezte meg a kutató, nem lehet hasra ütve azt mondani, hogy ekkor meg akkor nagyobb volt a korrupció. A korrupciós kockázatokat lehet és kell is mérni! Ehhez adatokra van szükség. A közbeszerzési tanács az elmúlt 10-12 évben elmulasztotta teljesíteni azt a feladatát, hogy elemzésre is alkalmas adatbázist állítson össze. Ezt pótoltuk mi saját erőből. Már az EU-ból, kollégáktól is több megkeresést kaptunk – mondta.

A nyilvános, az adatokat rendszerezve tartalmazó adatbázissal vissza lehet szorítani a korrupciót is – vélekedett Tóth István János. Az átláthatósággal és az ellenőrizhetőséggel fékezni lehet a korrupciós kockázatokat. Ezért is van szükség arra a nyílt módszerre, amely mellett az egyetemi kutatócsoport elkötelezte magát. Nem állnak meg félúton, már elkészültek a 2010 előtti néhány év számvetésével is. Hamarosan ezek az adatok is elérhetők lesznek.

Közbeszerzés 1995 óta van Magyarországon, akkor született meg a törvény. A ’95 és ’98 közötti időszak pályázati anyaga csak papíron található meg. Az 1998 és 2004 közötti időszak adatainak egy része már digitalizált, de eléggé rendezetlen. 2005 és 2008 között rendezettebbek a viszonyok, s ez különösen érvényes a 2008–2012-es közbeszerzési eljárásokra, de nyilvánosan elérhető, pláne közérthető adatbázis nem létezett.