Leszűkített nemzeti konzultáció

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly december elején a parlamentben jelentette be, hogy nemzeti konzultációba kezd a megyei jogú városokban azért, hogy kikérje az ott lakók álláspontját a hajléktalankérdésről. Mindezt a kormányfő azután közölte az Országgyűlésben, hogy az Alkotmánybíróság (AB) pár nappal korábban megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a „közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát”.

Az AB megállapította, hogy sem a hajléktalanoknak a közterületekről való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető olyan alkotmányos indoknak, amely megalapozná a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását. (Az AB határozatához négy, az Orbán-kormány idején kinevezett alkotmánybíró, Balsai István volt fideszes parlamenti képviselő, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Szívós Mária fűzött különvéleményt.)

-
FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS

Orbán Viktor ésszerűtlennek nevezte az AB döntését, és kijelentette, hogy nemzeti konzultációt kezdeményez a megyei jogú városokban, amelynek ha az lesz az eredménye, hogy a vélemények többsége eltér az AB állásfoglalásától, úgy a kormányzat olyan indítványokat terjeszt a T. Ház elé, amelyek jogszerűen lehetővé teszik, hogy a többség akarata érvényesüljön ebben az ügyben.

Az alkotmányellenesnek kimondott jogszabályt korábban többek között Rogán Antal, Papcsák Ferenc és Németh Szilárd fideszes polgármesterek javaslatára fogadta el az Országgyűlés többsége. A kérdéshez kapcsolódik még, hogy Szabó Máté ombudsman később egyértelművé tette: a konzultáció nem alkalmas arra, hogy egy ilyen összetett kérdésben komoly jogi következményekkel járó döntéseket megalapozzon.

Az országgyűlési biztos ezért a hajléktalansággal kapcsolatos társadalmi konzultáció tervének átgondolását kérte, álláspontja szerint ugyanis nemcsak lehet, hanem kell is a hajléktalanságról szakmai vitát és párbeszédet folytatni, de a kormány által tervezett konzultációt jellegénél fogva erre nem tartja alkalmasnak. A kérdést végül a kétharmadtól megszokott módon kezelte a kormánytöbbség, a nemzetközi és hazai tiltakozáshullám ellenére nemrég elfogadták az alaptörvény negyedikmódosítását, amellyel az alkotmány részévé tették az AB által korábban megsemmisített rendelkezések nagy részét. A módosítás értelmében ezentúl a közterületen lakást a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében megtilthatja jogszabály.

A Népszabadság megkereste a miniszterelnököt, hogy megtudja: a negyedik alaptörvény-módosítás előtt megtörtént-e, és ha igen, milyen formában és finanszírozással a korábban beígért nemzeti konzultáció. Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke kérdésünkre azt válaszolta: a hajléktalanokkal kapcsolatos konzultáció „polgármesteri konzultációként” zajlott le, amelyen az álláspontok „teljesen egybevágtak”. – Amint további konkrét ügyeket bevonunk a folyamatosan zajló nemzeti konzultációba, tájékoztatni fogjuk az embereket az indokokkal és a részletekkel együtt – közölte Havasi Bertalan.

Lapunk megkereste Botka Lászlót, Szeged polgármesterét, a szocialista politikus azt mondta: sem őt, sem a hivatalát nem keresték a Miniszterelnökségtől. „A nemzeti konzultáció három éve nem szól másról, mint hogy a Fidesz a saját véleményét kéri csak ki a vitás kérdésekben. Így ez értelmetlen” – fogalmazott Botka.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.