Veszélyben a tiszta választás?
Ez azt jelentené, hogy azokról a határon túli magyarokról, akik élni kívánnak majd a választójogukkal, nem sokat lehet majd megtudni. A Párbeszéd Magyarországért (PM) ezt a napokban úgy kommentálta, hogy a Fidesz „sumákol” az állampolgársági adatokkal. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes alig néhány hete az Országgyűlés nemzeti össze tartozás bizottsága előtt elmondta: töretlen lendülettel folynak a kedvezményes honosítási eljárások, s hetente mintegy négyezer igénylés érkezik. A politikus beszámolt arról is, hogy a kérelmek száma már megközelítette a négyszázezret. Így a kormányzati ciklus végére kilátásba helyezett ötszázezer új állampolgár egyre inkább realitásnak tűnik.
Részletekkel azonban Semjén ezúttal nem szolgált, igaz, korábban is csak nagy vonalakban ismertették, hogy a kedvezményes honosítás lehetőségével mely országok állampolgárai kívánnak a legnagyobb arányban élni. Így januárban elhangzott, hogy a kérelmezők nagyrészt erdélyi és vajdasági magyarok, de eddig összesen 65 ország állampolgára nyújtott be már egyszerűsített honosítási kérelmet. Arról viszont soha nem beszéltek, hogy például Ukrajnából vagy Szlovákiából mennyi kérelem érkezett.
Ha a parlament elfogadja Potápi Árpád fideszes képviselő javaslatát, a választási eljárás során még azzal sem kellene elszámolni, hogy az egyes környező államokban hány határon túli magyar kíván voksolni. Emiatt fogalmazta meg Dorosz Dávid, a PM politikusa keddi sajtótájékoztatóján: ha 2014-ben egy olyan csoport is szavazhat, amelynek a nagyságáról vagy eloszlásáról semmit sem lehet tudni, az kételyeket támaszthat a választás végkimenetelével kapcsolatban.
László Róbert azt hangsúlyozta, hogy a külhoni magyar állampolgárok tekintetében a választási eljárási törvény nem ír majd elő adatközlési kötelezettséget. Tehát valóban nem lesz információnk arról, hányan kérték felvételüket a levélben szavazók névjegyzékére. Ebben az esetben elképzelhető, hogy a külhoni voksok tekintetében az egyetlen nyilvános mozzanat a szavazatok megszámlálása lesz. A jogszabály lehetővé teszi ugyan, hogy az összegyűjtött levélszavazatok megszámlálásánál ne csak a választási iroda munkatársai legyenek jelen, hanem „a Nemzeti Választási Bizottság, (…), a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő” is. Arra viszont a szakértő szerint senkinek sem lehet rálátása, hogy az urnákban összegyűjtött voksok mögött valóban létező választópolgárok állnak-e. – Ha a feliratkozási időszak során nem lesznek a nyilvánosság számára ellenőrizhető statisztikai adatok arról, hogy mely országokból pontosan hányan vetették fel magukat a levélben szavazók listájára – hangoztatja László Róbert –, akkor okkal merül fel a névjegyzékekkel való visszaélés, végső soron a választási csalás gyanúja.
Eltérő hirdetési szabályok
Mégis hirdethetnének a pártok kampányidőszakban a kereskedelmi rádiókban és televíziókban, de csak azok, amelyek nem tudnak országos listát állítani – derül ki a parlament alkotmányügyi bizottságának a választási eljárási törvényhez benyújtott módosító indítványából. Az országos listát állítók – összhangban az alaptörvény negyedik módosításával – továbbra is csak a közszolgálati médiában hirdethetnének, de ott ingyen. (L. K.)
