Nemcsak a laikusok, a hóban rekedt, segítségre hiába váró autósok és ellenzéki képviselők sokasága, hanem több katasztrófavédelmi szakember is úgy véli, hogy – a kormányzati propagandával szemben – az állami apparátus a múlt hét végi ítéletidőben messze nem működött hibátlanul: a megelőzés szinte teljes hiánya és a mentés szervezésében, irányításában tapasztalt rengeteg hiba egyaránt súlyosbította a helyzetet.

Egy több évtizedes honvédelmi, katasztrófavédelmi tapasztalattal rendelkező, korábban magas beosztásokban szolgáló szakember – aki névtelenséget kérve nyilatkozott lapunknak – úgy fogalmazott: már a hét elején történtek olyan hibák, amelyek miatt a csütörtöki vihar előtt borítékolható volt a káosz.

A szakértő elmondta: a belügyminiszter által oly sokszor hivatkozott meteorológiai előrejelzésekből valóban kiderült, hogy rendkívüli helyzetre kell készülni, ennek alapján pedig legkésőbb szerdán indokolt lett volna összehívni a katasztrófavédelmi törvényben meghatározott, a rendkívüli helyzetek kezelésére hivatott Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottságot. E grémium munkájában minden olyan szervezet – például a szaktárcák, a rendőrség, a honvédség, a katasztrófavédelem, a meteorológiai szolgálat – képviselője részt vesz, amelynek egy rendkívüli helyzet következményeinek felszámolásában valamilyen feladata lehet.

Ha ezt a testületet összehívják, akkor két órán belül magasabb sebességre kapcsolhat a bizottság alá rendelt Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ. Az folyamatosan tájékozódhatott volna a legfrissebb előrejelzésekről és, ami nem kevésbé fontos, nemzetközi kapcsolatai révén arról is, hogy a vihar nyugat-európai pusztítása alapján mire számíthatunk itthon. A várható kockázatok ismeretében pedig összehangoltan intézkedhettek volna, hiszen valamennyi illetékes szervezet képviselője ott ül, ezért az információáramlásban nincsenek felesleges kitérők.

Az így kapott adatok alapján a bizottság égisze alatt működő, a lakosság tájékoztatásáért felelős csoport is időben, hatékonyan eljuttathatta volna az emberekhez a felhívást, miszerint a várható veszélyek miatt nem szabad útra kelni. A szakember állítja: a bizottság összehívásának elmaradása érthetetlen és rossz döntés volt, mert a grémium és az alá tartozó szervezetek éppen azért vannak, azért gyakorlatoznak közösen, hogy veszélyhelyzetben a lehető leghatékonyabban lépjenek fel. Forrásunk megemlítette, megmagyarázhatatlan az is, hogy miért az ORFK épületéből irányították a mentést, ha a BM-ben van kifejezetten a katasztrófahelyzetek kezelésére kialakított központ.

Bár a szakértő furcsállja, hogy a belügyminiszter nem élt a saját kormánya által megújított eljárásrenddel, nem a bizottság létrehozásának elmulasztását tartja a vihar előtti napok legsúlyosabb hibájának. „A meteorológiai előrejelzések rendelkezésre álltak, ismertek voltak, csakhogy a katasztrófavédelemnél egyszerűen alábecsülték, nem vették elég komolyan azokat. Ebből adódóan elmulasztottak számos fontos megelőző intézkedést, a lakosság tájékoztatása mellett például a szolgálatok megerősítését, az emberek, speciális eszközök, gépek szükség szerinti átcsoportosítását” – fogalmazott. Arra a kérdésünkre, hogy ennek mi lehetett az oka, úgy felelt: „Elsősorban az, hogy az elmúlt csaknem három évben generációváltást hajtottak végre a tűzoltóságoknál, a katasztrófavédelemnél. Ami önmagában nem lenne baj, csakhogy mindeközben elbocsátották, áthelyezték, nyugdíjba küldték azokat, akik már tucatnyi éles helyzetben bizonyítottak, így kellő tapasztalatra tettek szert egyebek mellett a lehetséges kockázatok felmérésében is”.

A megelőző intézkedések elmaradása miatt a szakértő szerint nem lepte meg különösebben a szakmabelieket az, hogy a mentés megszervezése, az egységek irányítása és a kommunikáció egyszerűen „elfogadhatatlan volt”, hiszen a legfelső vezetés ekkor már jelentős lépéshátrányba került. A honvédséget későn vetették be, a mentőegységek nem kaptak megfelelő információkat, olykor összehangolatlanul dolgoztak, sok esetben hiányoztak a megfelelő eszközök, védőruházatok, így pedig hiába küzdöttek ezrek keményen a helyszínen, azt irányítás hibái miatt munkájuknak sokáig alig-alig volt látszatja. Példaként megemlítette: feleslegesen állt órákon keresztül Siófok egyik kereszteződésében a fagyban, szélviharban a „kisrendőr”, ha információ híján még arról sem tudott tájékoztatást adni az autósoknak, hogy tíz kilométerrel odébb járhatók-e az utak.

A szakértő kiemelte: súlyos hiba volt az is, hogy a hóban rekedteket nem tájékoztatták. Példaként megemlítette: a csütörtök délután elakadt autósok annyit sem tudtak, fél- vagy húszórás várakozásra kell készülniük, holott a hatóságok „őszintesége” már csak azért is elvárható lett volna, hogy a járművükben veszteglők takarékoskodhassanak az üzemanyaggal, élelemmel, vízzel. Ehelyett a rádiók ontották az ellentmondásos, általánosságokat tartalmazó híreket, a Belügyminisztérium késői, rosszul megfogalmazott, haszontalan SMS-e – amely szerint mindenki maradjon az autójában, de ha elfogy a benzin, üljön át egy másikba – meg csak tetézte a fejetlenséget.

A történtek után egy héttel a szakember különösen elkeserítőnek tartja, hogy valószínűleg már soha nem fog kiderülni, milyen hibák történtek. Az illetékes vezetők ugyanis tökéletesre értékelték munkájukat, ebből adódóan nem is várható az intézkedések utólagos objektív vizsgálata. „Holott erre nagy szükség lenne. Természetesen nem a felelősök keresése, a tetemrehívás miatt, hanem azért, hogy legközelebb ugyanezeket a hibákat már ne kövessük el” – fogalmazott. Ez szerinte azért is sajnálatos, mert múlt csütörtökön és pénteken igen nagy volt a káosz, s a katasztrófavédelem gépezete csak a hét végén működött az elvárható szinten.

A honvédség is értékel

„A hét végi részvétellel kapcsolatban az elsődleges értékelések történtek meg, konklúziók levonására a feladatok végeztével nyílik majd lehetőség” – ezt Benkő Tibor, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke nyilatkozta a Népszabadságnak. Az elmúlt héten történt időjárási katasztrófahelyzetben a magyar honvédségnél március 14-én, csütörtök este rendelt el országos készenlétet: az első, elszállásolással kapcsolatos megkeresés délután hatkor érkezett, a lánctalpasok bevetését csak március 15-én reggel kérték.

Mint „közreműködő” szervezet, a honvédség ott és akkora erővel jelent meg, amilyen tartalmú megkeresés erre vonatkozóan érkezett hozzájuk. A mentési munkálatokban tizenhét katonai szervezet személyi állománya és technikai eszköze vett részt, a katonák nyolc megyében mintegy száz különböző helyszínen nyújtottak segítséget. Benkő Tibor korábban egyértelművé tette, hogy a hasonló esetekben nem a honvédség az első, amelynek lépnie kell; mint mondta: a honvédség nem az első helyen, hanem „szinte utolsó bástyaként szerepel a sorban”.

A vezérezredes azt is kijelentette, hogy a helyzet rámutatott arra: az ehhez hasonló rendkívüli helyzetek hatékonyabb kezeléséhez „van mit tenni, biztos, hogy változtatásra van szükség”. A vezérkari főnök a Népszabadság kérdésére hozzátette: a honvédség jelenleg is részt vesz a helyi munkálatokban, ezért a jelen lévő létszámuk folyamatosan változik. (Sz. T. L.)

A helikopter egy kidőlt villanyoszlop darabját emeli föl Ibrány határában