Átverték a pedagógusokat?
Könnyen lehet, hogy a kormány már most fölrúgta azt a megállapodást, amelyet a közelmúltban kötött a pedagógus-szakszervezetekkel. Legalábbis erre lehet következtetni abból a jelentésből, amit Balog Zoltán humánminiszter adott a kormánynak a mindennapos testnevelési órák „bevezetésének körülményeivel kapcsolatos első tapasztalatokról és a további feladatokról”.
A jelentés így fogalmaz: „A nagyobb arányú, de felmenő rendszerű bevezetés során is komolyabb problémák fognak mutatkozni az infrastruktúra (nem csupán tornaterem, hanem a higiéniás körülmények tekintetében is) és a pedagógusellátás területén.” A megállapodás szempontjából ez utóbbi a lényeges megjegyzés: néhány sorral később Balog Zoltán ugyanis azt írja, hogy „a mindennapos testnevelés bevezetéséhez 2012 szeptemberében a központi költségvetés – tudatosan – semmilyen bérjellegű vagy dologi hozzájárulási többletet nem biztosított”.
Balog úgy kalkulál, hogy amikor a rendszer kiteljesedik, vagyis a 2015–2016-os tanévben, akkor heti 90 ezer többletórát igényel majd a mindennapos testnevelés. „Fizetett túlóraként ez az egy bevezetésre kerülő tétel 2013 őszének négy hónapjára – a pedagógusok besorolásától függően – 700-750 millió forint központi támogatást igényel. A pedagógus-életpályamodell finanszírozási kereteinek bevezetése a túlóra-kifizetéseket szükségtelenné teszi” – áll a jelentésben.
Magyarul: a kormány, miután bevezette az életpályamodellt, lényegesen magasabb óraszámokkal kalkulál, mint amennyit a megállapodás rögzít. Ha ez így van, akkor ebből kikövetkeztethető, mit is ért Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár új munkarenden: a Balog-féle jelentés a pedagógusok maximális terhelésével, vagyis 32 órával számol. Ebből következhet, hogy felrúgják a szakszervezetekkel kötött megállapodást, amelynek az alapja a 22 óra, amely a pedagóguslétszám kiszámításának alapja. Értelemszerűen, ha 32 órával számol, akkor sokkal kevesebb pedagógusra lesz szükség.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyelőre óvatosan fogalmaz: szerinte a mai tárgyalás ad választ erre a kérdésre. – A megállapodás szigorúan köti a minisztériumot, ha a kormány az abban foglaltakat egyoldalúan módosítja, azt a szakszervezetek egyoldalú szerződésszegésnek tekintik, de mindez csak az egyeztetés után derül ki – mondta. Hozzátette: a megállapodás szerint a pedagógusok tanórával lekötött ideje a munkaidő 55 százaléka, és a finanszírozott álláshelyeket is ezzel a paraméterrel számolják. (Az 55 százalék 22 óra tanítással töltött időt jelent.)
Az érdek-képviseleti vezető szerint kulcskérdés, mit tartalmaz az életpálya bevezetéséhez kapcsolódó foglalkoztatási rendelet, ami a kötelező óraszámot szabályozza majd, illetve azt, hogy azon felül milyen módon lehet kötelező feladatokat rendelni a pedagógusoktól. A megállapodás szerint a 32 óra nem helyhez, hanem feladathoz kötött. A fenntartó 22-26 tanítással eltöltött munkaórát írhat elő, e felett csak kivételes, jogszabályban meghatározott esetekben. A PSZ elnöke szerint, ha a kormány tartja magát a 22 órához, akkor nem kell nagyarányú elbocsátással számolni.
– Éppen ettől tartottunk – mondta a jelentés kapcsán a kormánnyal kötött megállapodást elutasító, ezért sztrájkra készülődő másik érdek-képviseleti szervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke. Mendrey László szerint a garanciák hiánya miatt a kormány bármit megtehet, így akár azt is, hogy a testneveléstanárok megemelkedett óraszámait a 32 óra terhére számolják el. A sztrájkkal kapcsolatban elmondta: annak kezdetét a bíróság e hétre várható döntéséig elhalasztották. – Komoly dilemma, mikor kezdjük. Mindjárt kezdődik a tavaszi szünet, így a sztrájk átcsúszhat áprilisra. De az érettségi időszakba sem szeretnénk belecsúszni – közölte.
