Amikor a rombolás az úr
A felszólalók többek között az alaptörvény negyedik módosítása és a jogállam lebontása miatt ostorozták a kormányt; Tamás Gáspár Miklós például Áder Jánost idézte, a köztársasági elnöknek azt a mondatát, amely szerint lehet, hogy neki nem tetszik az alkotmánymódosítás, de jogi kötelessége aláírni.
– Ha az államfő törvényi kötelezettsége és a lelkiismerete összeütközik, akkor le kell mondania – így TGM, aki azt tanácsolta a demokratikus ellenzéki pártoknak, hogy hagyják ott a parlamentet, vonuljanak utcára, közönségének pedig megfontolásra ajánlotta a jövő évi parlamenti választások bojkottálását, mondván, az eredményt „előre megírták”.
–Nem kérünk az alkotmány javított kiadásából – Majtényi László alkotmányjogász, korábbi adatvédelmi ombudsman „valódi alkotmányt” követelt az országnak, és szintén a köztársasági elnököt bírálta, amiért aláírta az alaptörvény negyedik módosítását, és amiért „hangoskodóknak” titulálta a kritizálóit. Majtényi valódi alkotmányt követelt az országnak, és a hatalommal szembeni tiltakozásra szólított fel; „lehet, hogy félázsiai nemzet vagyunk, de erkölcsünkre büszkék”. Nem olyan országot akarunk, tette hozzá, ahol „futballstadion az úri kaszinó”, ahol „hülye nácikat tüntetnek ki”, vagy ahol Kubatov Gábor a fradistáival távolíttatja el a Fidesz székházát elfoglaló fiatalokat.
– Eddig a rombolás volt az úr, de most mi következünk. Janó, szerinted Kölcsey aláírta volna? – kérdezte az államfőtől Molnár Péter Fidesz-alapító, aki szerint a mai kormánypárt megtagadta önmagát, ezért innentől kezdve maga nem is hajlandó már Fidesznek nevezni.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetője egy támogatottság nélküli párt ideológiai ámokfutásáról beszélt; arról, hogy az oktatáshoz nem értő kamarai emberek alakítják a magyar iskolákat. Az országos pedagógussztrájkot szervező Mendrey László szerint az ötvenes évek voluntarista szellemisége lengi be a közoktatást, az oktatás irányítóit pedig Aczél György epigonjainak nevezte.
– Ha a magyarok le tudják győzni a telet, akkor le tudják győzni Orbán Viktort is – fogalmazott Schilling Árpád rendező. Ő többek között Balog Zoltánt bírálta, amiért „nem tudja visszavonni Szaniszló Ferenc kitüntetését”. – Négyszer tudnak alkotmányt módosítani, de egy kitüntetést nem tudnak visszavonni? Ki az, aki támogatja a nácit? Széles Gábor! Ki az, aki kitünteti a nácit? Balog Zoltán! Ki az, aki kihasználja a nácit? Orbán Viktor!” – mondta Schilling Árpád.
„Aki nincs velünk, áruló”
Közel száz művész elfoglalta Budapest utcáit, és eljátszotta a kormány, a Békemenet, a Jobbik és a Milla lemondott eseményeit.
„Március 15-e az utóbbi időkben a politikai tüntetések napjává vált.
A magyarországi heves havazás miatt péntek reggelig úgy tűnt, hogy egy korábban meghirdetett demonstráció sem kerül végül megrendezésre. De a DADA nem akart szakítani a hagyománnyal. A Demokrata Aktivisták egy kellemes Demokratikus Attitűdért magyar-német politikaművészeti csoport pótolta az összes jelentősebb megmozdulást.”
Az akciót a Nemzeti Múzeumnál kezdték, a Békemenet indulópontján, majd a Parlamenthez vonultak, ahol „egy német kereszténydemokrata pártfunkcionárius titkárának testvére” mondott lelkesítő beszédet.
A DADA hívei ezután a Jobbik vonulásának végpontjához, a Deák térre mentek, ahol a résztvevők magyarul, németül és halandzsanyelven tartottak beszédeket – az arra járók heves tetszésnyilvánítása mellett. (Ny. M.)
