Orbán ismerhette a részleteket
Gyurcsány Ferenc korábbi közvetlen munkatársai – akik adataik zárt kezelését kérték – egybehangzóan állították: a telekcsere és a Velencei-tó mellett megvalósítandó kaszinóberuházás nemzetgazdasági érdekeket szolgált, s közel 3500 ember foglalkoztatását jelentette volna. A miniszterelnöki hivatalban emlékeik szerint egyetlen egyeztetés zajlott ez ügyben, 2008 májusában, amikor a befektetők bemutatták az épületegyüttes látványtervét, s vázolták az ingatlannal kapcsolatos elképzeléseiket.
Sem a beruházásról, sem a későbbi telekcseréről nem született döntés ezen a találkozón – erősítették meg többen is –, annak célja részben protokolláris volt, demonstrálandó, hogy az állam elkötelezett a gazdaságot erősítő beruházás mellett. Ilyen egyeztetések zajlottak egyébként más külföldi befektetőkkel, köztük például az Audival, a Suzukival és a Mercedessel is – erősítette meg az egyik tanú.
Egy szintén miniszterelnöki hivatali volt alkalmazott arról beszélt: rendőrségi kihallgatása annak idején öt órán keresztül tartott, s eközben még vizet sem ihatott. Szavai szerint megpróbáltak rá nyomást gyakorolni, például többször is megkérdezték, hogy biztosan nem jut-e még valami az eszébe. Az ügyész közölte: a jegyzőkönyvek adatai szerint a tanúkihallgatás háromórás volt.
Joav Blum üzletember tanácsadója, akit a sukorói beruházás projektmenedzselésével bíztak meg, hangsúlyozta: a külföldi befektetők kínos precizitással ügyeltek arra, hogy a befektetés jogszerű legyen, ezért más szakértők mellett népes ügyvédcsapattal vették körbe magukat. Közölte: hiányolta az írásban megkapott rendőrségi tanúvallomásából azt a részt, amikor kifejtette: Joav Blum valóban le akart telepedni Sukorón, ennek érdekében telket vásárolt a településen, s egy kisebb parasztportát is megvett, hogy háza elkészültéig itt tartózkodhasson.
Később tudósítónknak azt mondta: egyes sajtótermékekben tendenciózusan olyan képeket közölnek erről az ingatlanról, amelyen csak a melléképületek látszódnak, azt sugallva, hogy a házban nem lehet lakni. Vallomásában elhangzott: a sukorói beruházásról egy fényképekkel és térképekkel gazdagon illusztrált prezentáció is készült Gyurcsány Ferenc számára, a később lefoglalt iratok között azonban ugyanezt a prezentációt már a volt New York-i kormányzónak, a republikánus George E. Patakinak is megcímezték, akivel Orbán Viktor köztudottan jó kapcsolatokat ápolt.
Mindez a tanú szerint arra utal, hogy a befektetők nem zárták ki egy esetleges kormányváltás lehetőségét, így a beruházással kapcsolatos elképzeléseiket az akkor még ellenzékben, ma kormányon lévő jobboldali körökhöz is eljuttatták. Hozzátette: az előzetes egyeztetéseken spanyolországi térségek is felvetődtek a kaszinóberuházás lehetséges helyszíneként, a befektetők azonban azért döntöttek Magyarország mellett, mert a négy külföldi üzletemberből három magyar gyökerekkel is rendelkezik, s az üzleti szempontok mellett részben érzelmi okokból akartak itt egy gazdasági szempontból fontos beruházást megvalósítani.
Emlékeztetőül: az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án csereszerződést kötött egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A csereszerződés tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói külterületi ingatlanegyüttes, valamint az említett üzletember tulajdonában lévő, Albertirsa és Pilis külterületén található egyes ingatlanok képezték. A Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomozást indított az említett ingatlanok cseréjével összefüggésben. A nyomozást hivatalból rendelték el a Fejér Megyei Főügyészség közigazgatási vizsgálatának jelzése nyomán. Az ügyészség szerint a csereszerződésben a sukorói területeket 734,3 millió forinttal alul-, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanokat 593,5 millió forinttal túlértékelték. A főügyészség szerint így olyan szerződést hagytak jóvá, amelynek teljesülése esetén az államot több mint 1 milliárd 327 millió forint vagyonvesztés érte volna.
Schiffer András, az LMP akkori szóvivője tett feljelentést 2009 októberében Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt, arra hivatkozva, hogy a sukorói King’s City beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket. (2010. szeptember 23-án az Orbán-kormány hatályon kívül helyezte a projektet kiemelt beruházássá nyilvánító 2009-es kormányrendeletet.) A Központi Nyomozó Főügyészség 2011. október 3-án hivatali visszaéléssel gyanúsította meg Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfőt, majd 2012. július 20-án bizonyítottság hiányában megszüntette ellene a nyomozást.
Június 13-án a Fővárosi Ítélőtábla a Fejér Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét helybenhagyva jogerősen semmisnek mondta ki a tervezett sukorói King’s City turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést. A másodfokú, jogerős ítélet szerint a szerződés érvénytelenítésével vissza kell állítani az eredeti állapotot. A jogerős ítélet ellen az alperes befektető felülvizsgálati kérelmet terjesztett be, a Kúria azonban 2012. november 13-án szintén érvénytelennek és semmisnek mondta ki a telekcsere-szerződést. A kormánypárti kommunikáció dacára végül nem vált vádlottá Gyurcsány Ferenc, akit a Központi Nyomozó Főügyészség korábban gyanúsítottként hallgatott ki hivatali visszaélés miatt, amit a volt kormányfő cáfolt.
Bíróság elé kell állnia viszont mások mellett a cserét bonyolító Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatójának, Tátrai Miklósnak és az akkori értékesítési igazgatónak, Császy Zsoltnak. A politikai vonatkozásokkal terhelt ügy külön érdekessége, hogy az eljárást furcsa körülmények között, túlterheltségre hivatkozva helyezte át Budapestről Szolnokra az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde, aki Szájer József fideszes EP-képviselő felesége.
