A másodrendű vádlott, H. Kornél testi sértés bűntette miatt 8 hónap börtönbüntetést kapott, amelynek végrehajtását két évre felfüggesztették. A harmadrendű vádlottat felmentették a folytatólagosan elkövetett zsarolás és testi sértés kísérletének vádja alól.

2010-ben két, közmunkásként a pszichiátriai otthonba került ápolónő tette szóvá, mit látott az intézet falain belül, elsősorban a zárt osztályon. Később ezt az ügyészségen is elmondták, és nyomozás indult az intézet alkalmazottai ellen szemérem elleni erőszak, testi sértés és zsarolás gyanújával. Végig kérdéses volt nemcsak az, hogy mi történt, hanem az is, hogy ebből mit sikerül bizonyítani a bíróságon. A sértettek ugyanis pszichiátriai betegek, akikkel kapcsolatban sokan kétségbe vonták, hogy tanúvallomásaikat lehet-e megalapozottan értékelni az ítélethozatal során.

Az ápolónők először az intézet vezetőjénél kezdeményeztek vizsgálatot, ami meg is történt, de nem talált bűncselekményre utaló tényeket –vagy azért, mert nem volt meg a megfelelő eszközük hozzá, vagy azért, mert nem is nagyon kerestek ilyeneket. A 7-es számot viselő zárt osztály a bentlakásos pszichiátrián belül is kemény hely: az ott ápoltak nehezen kezelhető, ön- és közveszélyes emberek. Ennek megfelelően az osztályon kialakult egy erős fizikumú, domináns hajlamú férfiakból álló csoport, amelynek tagjai az időnként agresszív betegek féken tartásával magyarázva magatartásukat, indokolatlanul bántalmazták a betegeket. F. Zoltán azt nem is tagadta, hogy rendszeresen fenyegetőzött a „Lesz pofon, ököllel!” szavakkal. A gyanúsítás szexuális visszaélésekről is szólt, ezzel csak F. Zoltánt vádolták meg, akinek az esetében a bíróság bizonyítottnak látta a bűncselekmény elkövetését.

F. Zoltán az elsőfokú ítélet szerint legalább három alkalommal és három különböző helyszínen anális erőszakot követett el a gondjaira bízott egyik ápolton. A bíróság szerint ennél több eset is előfordulhatott, de ennyit kétséget kizáróan bizonyítani lehetett. A sértetteket a vizsgálat kezdetén nem a zárt osztályon, hanem a Semmelweis kórházban vizsgálta meg pszichiáter szakértő, hogy oldják a félelmüket. Később összesen hat pszichiáter és szexuálpszichiáter szakértő egybehangzó szakvéleménye alapján hozta meg ítéletét a bíróság. A szakértők részletesen megvizsgálták mind a sértettet, mind a vádlottat, és azt állapították meg, hogy a sértett, akit a vádlott hason fekve lekötözött, száját használt zsebkendővel tömte be, végig következetesen, egybehangzóan adta elő a történteket. A vádlott először légből kapott hazudozásnak minősítette, amit elmondott –jóval később kezdett el azzal védekezni, hogy haragszik rá a sértett, mert nem engedte megszökni az intézetből. A sértett átmenetileg más intézetbe került, de ki sem jelentették Kiskunhalasról. Amikor megtudta, hogy vissza kell mennie a halasi osztályra, sikertelen öngyilkosságot kísérelt meg: kiugrott a második emeletről.

A szakértők az elsőrendű vádlottat agresszív, a fölényhelyzetet kedvelő, pillanatnyi szexuális késztetése által irányított személyként írták le. Nem tartották kizáró oknak, hogy heteroszexuális beállítottságú – úgy kötözte le a sértettet, hogy ne lássa az arcát, s nőkkel is kedvelte az anális közösülést.

H. Kornél másodrendű vádlott esete úgy kezdődött, hogy megtámadta őt egy beteg. Az ápoló nekilökte támadóját az ajtófélfának, aki a földre esett és eszméletét vesztette. Több tanúvallomás alapján nyilvánvaló, hogy a továbbiakban nem volt szükség további önvédelemre, H. Kornél azonban megtaposta a beteget, a nyakára lépett, és rugdosta. Később lelocsolta hideg vízzel, majd ellátta a sebeit, és megfenyegette az eset szemtanúit, hogy senkinek ne beszéljenek erről. Mivel a sérülések 8 napon belül gyógyultak, ezért kapott felfüggesztett börtönt.

A harmadrendű vádlottat felmentették, mert a bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy valóban zsarolt volna, amikor csokoládét, süteményt követelt a gondozottaktól. Az ő esetében a testi sértésre utaló vallomások sem voltak egyöntetűek.

Az ügyészség a büntetés súlyosbításáért, illetve a felmentett vádlott bűnösségének megállapításáért nyújtott be fellebbezést, az első két vádlott és védőik pedig felmentésért fellebbeztek. Az ítélet nem jogerős.