Jogerősen felmentették a polgármester-rekordert
Alaptalanul. Az ítélőtábla ugyanis bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette Pásztor Bélát. Az első fokon született döntés helybenhagyása újabb pofont jelent az ügyészség számára, miután az ítélet indoklása szerint Veresegyház első embere – a vádhatóság állításával szemben – nemhogy anyagi hátrányt nem okozott a városának, hanem még gyarapította is az önkormányzat vagyonát.
A most 75 éves Pásztor megszakítás nélkül 48 éve – 25 évig tanácselnökként, 1990 óta polgármesterként – irányítja a Pest megyei települést. A rekorder városvezető ellen a helyi ellenzéke tett feljelentést, amely alapján 2008-ban indult meg a büntetőeljárás. A polgármester politikai ellenfelei által előbányászott ingatlanügylet első körben nem ért el a bíróságig, a Pest Megyei Főügyészség bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette a nyomozást. Ám a feljelentők panaszára a Legfőbb Ügyészség 2010-ben kivette az ügyet a Pest megyeiek kezéből, az aktákat átküldték a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészségre. Szolnokon végül vádat emeltek Pásztor ellen. Első fokon tavaly januárban a Budapest Környéki Törvényszék felmentette a polgármestert, ám a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbezett.
Papp Gábor ügyvéd, Pásztor Béla jogi képviselője a szerdai tárgyaláson úgy fogalmazott: részvétét fejezi ki az ügyészségen dolgozó jogász kollégáknak, akiknek egy „ilyen nyilvánvalóan politikai hátterű” ügyben a jogi érveket háttérbe szorítva felsőbb utasításra kell eljárniuk. Somodi János, a vádhatóságot képviselő fellebbviteli ügyész visszautasította ezt a vádat, szerinte az ügyészség munkájára nem gyakorol nyomást a politika.
A büntetőeljárásban szereplő ingatlanügy 1996-ig nyúlik vissza, ekkor értékesített a veresegyházi önkormányzat egy 2,5 hektáros belterületi ingatlanegyüttest a Somody Imre nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó S+G Kft.-nek. A szerződést aláíró polgármester vállalta, hogy az önkormányzat 13 napos határidővel elvégzi az eladott telkek közművesítését. Sőt, az is szerepelt a kontraktusban, hogy a vevő napi 100 ezer forintos kötbért érvényesíthet az önkormányzattal szemben, ha a város nem teljesíti a közművesítési kötelezettségét.
Az irreális határidőt nem lehetett tartani. A büntetőper során azonban olyan dokumentumok kerültek elő, amelyekből kiderült, a közművesítésre valójában több mint egy éve volt az önkormányzatnak, ami már nem számított irreálisnak. Ráadásul a közművesítést a vevő is lassú ütemezésben igényelte: annak megfelelően, ahogy továbbértékesítette az egyes ingatlanokat. Így aztán a közművesítés hat évig elhúzódott, ennek ellenére Somodyék nem jelezték, hogy igényt tartanának a kötbérre.
Idővel azonban Somody és a polgármester viszonya megromlott, a vállalkozó 2003-ban váratlanul előállt a kötbérigényével. Utólag összesen 267 millió forintot követelt az önkormányzattól arra hivatkozva, hogy a város nem a vállalt határidő alatt, hanem jóval lassabban teljesítette a közműfejlesztést. Somody pert is indított a kötbér kifizetéséért. Mielőtt azonban a bíróság döntött volna, a két fél peren kívül megegyezett. A 2005-ben megszületett bonyolult egyezség szerint Somody és az önkormányzat egyetlen aktussal lezárta az összes üzleti-gazdasági kapcsolatát.
A képviselő-testület által szentesített komplex megállapodás keretében a város kivásárolta Somody Imrét a korábban a veresegyházi önkormányzattal közösen létrehozott, a helyi egészségügyi központot működtető Misszió Nonprofit Kft.-ből. Az egészségügyi központ létrehozásához Somody annak idején 305 millió forintot adott – 105 millió forintot készpénzben, 200millió forintot pedig egy alapítványon keresztül adományként. Az egyezség szerint az önkormányzat egyrészt kifizetett 105 millió forintot a Misszió Kft. üzletrészéért, másrészt az említett kötbérkövetelésből átutalt 122 millió forintot Somodynak. A felek úgy álltak fel az asztaltól, hogy lemondtak minden további követelésükről.
A vádhatóság úgy értékelte: a 122 millió forint átutalásával megvalósult a hűtlen kezelés. Furcsa módon a nyomozás során nem készült könyvvizsgálói szakértői jelentés, a perben viszont két igazságügyi szakértőt is meghallgattak. Mindketten azt állapították meg, hogy a komplex megállapodás eredményeképpen nemhogy anyagi kár érte volna a várost, hanem több mint 70 millió forinttal még gyarapodott is Veresegyház vagyona. Az ítélőtábla úgy foglalt állást: egy polgármester vagyonkezelési tevékenységét nem lehet egy-egy – önmagában akár veszteséges – ügylet kapcsán értékelni, azt csak a „gazdálkodás folyamatában és összességében” lehet megtenni.
Az ítélethirdetés után Pásztor Béla azt mondta, a bíróság lelkiismeretes munkát végzett. Hozzátette: az üggyel kapcsolatban egy percig sem volt bűntudata, a mai napig helyesnek tartja a vitatott döntéseket. Arra a kérdésünkre, hogy közel fél évszázados településvezetői múlttal a háta mögött miként élte meg a bírósági procedúrát, csak annyit mondott: „Elfogadom az élet történéseit. Töretlen a bizalmam az emberekben.”
