Áder János döntött: aláír
Az államfő beszédében közölte: annak figyelembevételével hozta meg döntését, hogy megfogadta, Magyarország köztársasági elnökeként maradéktalanul viselni fogja az alaptörvényben rá rótt felelősséget. „Egyértelmű alkotmányos kötelezettségem, hogy az alkotmánymódosítást aláírjam és kihirdessem. Függetlenül attól, hogy a módosítás kinek az ízlésével találkozik, és függetlenül attól, hogy ez tetszik-e nekem, vagy sem” –fogalmazott.
Áder János eddig sem hagyott sok kétséget afelől, hogy így fog dönteni: utólag rekonstruálható, hogy már az alaptörvény-módosítás aláírásának tudatában tárgyalt kedden Németországban Angela Merkel kancellárral, illetve a német külügyminiszterrel.
Utóbbiak ugyanis, mint az kiderült, élesen bírálták az alaptörvény-kiegészítést, Angela Merkel például felszólította a magyar kormányt, hogy – idézzük – vegye komolyan az európai partnerek és Magyarország barátainak aggodalmait például az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése miatt. Guido Westerwelle külügyminiszter pedig azt tudatta, hogy a felek nyílt, ám de „bizonyos mértékig ellentmondásos eszmecserét folytattak egymással”. És ezek után persze az sem meglepő, hogy Áder János abban a médiatörvény esetében már megszokott szellemben nyilatkozott, hogy „német partnereit nem tájékoztatták kellő alapossággal”.
A kialakult helyzetben egy másik közjogi méltóság, Kövér László esete sem rengette meg a magyar államfőt: a házelnökkel való találkozóját ugyanis lemondta a bajor parlament elnöke, Barbara Stamm, aki nem törődött a diplomáciai fordulatokkal, hiszen közleményében így indokolta a megbeszélés elutasítását: a magyar alkotmány hétfői módosítása Németországban és az Európai Unióban „mély aggodalmat és vitát váltott ki a jogállamiság további fejlődését illetően”, ezért „a parlamentjeink közötti konstruktív párbeszéd” érdekében a módosítás nyomán felmerülő kérdések tisztázásáig „tanácsos” elhalasztani a találkozót. Stamm asszony egyébként a magyar kormánnyal szimpatizáló Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.
Áder János beszédéből arra lehet következtetni, hogy ő maga nem látott jogi lehetőséget arra, hogy elutasítsa a vétó jogát. Ez megegyezik a kormánypártok érvelésével, akik mindvégig egyértelműnek tartották, hogy a köztársasági elnök csak abban az esetben tagadhatja meg az aláírást, ha technikai jellegű kifogásai lennének a negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatosan.
Ez azonban alapvetően szemben áll más neves alkotmányjogászok véleményével, köztük például a volt államfő Sólyom Lászlóéval, az Alkotmánybíróság első elnökéével, aki lapunkban megjelentetett cikkében amellett érvelt, hogy a negyedik alkotmánymódosítás végképp felszámolja a fékek és ellensúlyok rendszerét, és amelynek elfogadásával Magyarországon megszűnik a hatalommegosztás elve. Maga egyetlen lehetőségként értékelte azt, hogy Áder János megtagadja az aláírást.
Őt idézzük: „A köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést. A végső döntés, az alaptörvény kötelező értelmezése pedig ma még az Alkotmánybíróság lehetősége és kötelessége mind a köztársasági elnök hatásköréről, mind pedig az adott alkotmánymódosítás alkotmányosságáról.”
Nos, Áder János így értelmezte hivatalát és hivatását. Annak ellenére tette ezt, hogy nemcsak a szűk szakmai nyilvánosság, hanem a tágabb közvélemény is az alkotmánymódosítás ellen érvelt: hétfő este, a módosítás elfogadásának napján egy-kétezer civil tüntetett a Várban azt kérve, hogy ne írja alá a jogszabályt, de a Sándor-palotáig már nem jutottak el: azt ugyanis a Terrorelhárítási Központ kordonokkal védte ellenük.
Most már csak az a kérdés, hogy mit szól majd mindehhez Európa. Várhatóan a júniusi plenáris ülésén fogadja el véleményét a velencei bizottság a magyar alaptörvény negyedik módosításáról – tudtuk meg az Európa Tanács tanácsadó szervezetének sajtóirodájától. A velencei bizottságot nemrég kérte fel Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára, hogy vizsgálja meg a hétfőn elfogadott módosításokat, s szerdán hasonló felkérés érkezett a magyar Külügyminisztériumtól is. Párhuzamosan az Európai Bizottság is végez jogi vizsgálatot, hogy a módosítások megfelelnek-e az uniós jognak és értékeknek. Ennek eredményét néhány hét múlva várják.
Az Európai Tanács ma kezdődő ülésén nincs napirenden Magyarország, de bárki felvetheti a „problémát”. Elképzelhető, hogy Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke hozza szóba hazánkat az állam- és kormányfők tanácskozásának elején esetleg általánosabb, európai kontextusba helyezve. Erre kérte az EP-elnököt szerdán Stephen Hughes angol munkáspárti EP-képviselő, szocialista frakcióvezető-helyettes, illetve Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője.
Hughes szerdai felszólalásában közölte: Schulz esetleges beszédében el kellene ítélnie Magyarországot, amiért „aláássa az értékeinket”. Verhofstadt szerint – aki José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét is felszólította, hogy hozza szóba a tanácson a kérdést – ami ma Magyarországon történik, sérti az EU elveit. Megismételte: el kell indítani a hetes cikkely szerinti eljárást. Felhívta a figyelmet arra, ez az eljárás első körben elemzést és javaslatok megfogalmazását jelenti, nem szavazatmegvonást.
Mások mellett Pelczné Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő is felszólalt a témában. A képviselőnő szerint a szocialista, kommunista, liberális és zöldpárti EP-képviselők „két éve temetik a magyar demokráciát, és a magyar demokrácia még mindig él”. Pelczné szerint ezek a képviselők csak általánosságokat mondanak, sosem konkrétumokat, mert tudják, hogy a magyar demokrácia nem sérül. A képviselőnő azt is közölte, „talán az önök informátorai azok, akik elindították a támadásokat a Fidesz székháza ellen, fiatalokat és hajléktalanokat használtak fel eszközül.”
Orbán Viktor kormányfő egyébként, a szokásoktól eltérően csütörtökön, a csúcs előtt tart majd sajtótájékoztatót, nemzetközi körben.
