Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója a napokban a Marketing & Media című szaklapnak nyilatkozott a harmadik csoportos létszámleépítés utáni létszám- és bérgazdálkodásról. Böröcz szerint a továbbiakban „olyan nagy létszámmozgások valószínűleg már nem lesznek, mint amelyek eddig voltak, összesen több mint ezer munkaviszonyt szüntettünk meg, igaz, voltak új belépők, de a nettó létszámváltozás így is 900 fölötti”. A közmédiumok összevonása és átalakítása után az MTVA jelenleg hozzávetőleg 2100 személyt foglalkoztat. A cégen belül ugyan vannak olyan hírek, hogy még az idén 1600-ra akarnák csökkenteni a létszámot, de ezt az MTVA vezetése a szakszervezetek és az üzemi tanácsok előtt is cáfolta. Az idén csaknem 70 milliárd forint állami támogatással gazdálkodó MTVA bérköltsége 16-17 milliárd forint, az eddig végrehajtott ezerfős elbocsátással 7-8 milliárdot tudnak évente megspórolni.

A teljesítménybér bevezetését régóta tervezik, a dolgozók munkaszerződését is úgy alakították át, hogy mindenkinek alapfizetése van, és ezen kívül pedig alkotói pótléka. A terv ugyanis az, hogy például azoknak a munkatársaknak, akik nyáron nem dolgoznak, mert akkor éppen nincs műsoruk, erre az időszakra csak az alapfizetést utalják. Erre utalt Böröcz István is, amikor a Marketing & Médiának azt mondta: vizsgálják, hogy „egy finomhangolás eredményeként hogyan tudjuk még fejleszteni a rendszert. Ez nem feltétlenül munkaviszony-megszűnést jelent, inkább a foglalkoztatás valamilyen szintű átalakítását. A kereskedelmi médiában természetes, hogy produkciókra szerződtetnek embereket. Ha belátjuk, hogy a nyári időszakban kevesebb műsort állítunk elő, de ugyanannyi embert foglalkoztatunk, ugyanannyi embernek fizetjük a bérét és a járulékait, akkor nyilvánvaló, hogy itt vannak még tartalékok.” A közmédiában sokan tartanak attól, hogy a teljesítménybérezés bevezetése esetén a nyári hónapokban, de egy produkció tavaszi vagy őszi leállása esetén is egyik napról a másikra akár a felére csökkenhet a fizetésük.

Lapunk az ügyben megkereste az MTVA kommunikációs igazgatóságát, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy „a vezérigazgató úr a foglalkoztatás racionalizálásáról és a televíziós szezonok időzítéséről beszélt, erről sem többet, sem kevesebbet nem kívánunk egyelőre nyilatkozni.”

További leépítéseket, elbocsátásokat hozhat a Magyar Rádió tervezett átköltöztetése a közmédia gyártóbázisára. Lapunk úgy tudja, a költözést az őszre tervezik. Az nyilvánvaló, hogy a rádió jelenlegi Bródy Sándor utcai székházának üzemeltetésével foglalkozó személyzet egy részére nem lesz szükség, illetve több műszaki, technikai dolgozóra sem, hiszen a Kunigunda úti gyártóbázis dolgozói ezen feladatok többségét el tudják látni. Ezért a közrádióban sokan ellenérzéssel beszélnek a költözésről. Olyannyira, hogy a napokban „megnyugtató hírként” kezdett terjedni a folyosókon az a szóbeszéd, hogy Orbán Viktor a legutóbbi közrádiós interjú után az aggodalmak hallatán állítólag azt kérdezte: miért költözne el innen a rádió? Más források azonban biztosra veszik a költözést, az MTVA szerint is ez „a 2013-as év kiemelt projektje”.

A rádió kiköltöztetése után a médiaszolgáltatási alapnak már két eladásra, hasznosításra váró, nagy értékű ingatlana lesz. A Duna TV-nek a Naphegy oldalában lévő, Mészáros utcai székháza már több mint egy éve szinte üresen áll, próbálták kiadni, eladni, eddig sikertelenül. A Bródy Sándor utcai rádiós épületkomplexum is több milliárdot ér, de azt sem lesz könnyű hasznosítani vagy eladni a pangó ingatlanpiacon.

Költöznek?