Az iratban az olvasható, hogy a két szervezet egyetért a 2010-es választások következményeiben: a kormánypártok szisztematikusan rombolták le az alkotmányos demokráciát, kiiktatva minden korlátot és ellensúlyt, párbeszédet. „Az országnak új alkotmányra van szüksége: olyanra, amelyet a civil társadalom széles körű bevonásával folytatott alapos szakmai előkészítés után a politikai erőtér minden érdemi, jelentős támogatással bíró szereplője támogat, majd amelyet népszavazás erősít meg” – olvasható a dokumentumban, hozzátéve: amíg ez az ideális állapot előáll, haladéktalanul korrigálni kell a sarkalatos törvények okozta rombolást; de csakis kétharmados parlamenti többséggel. Közös vállalás, hogy szélesítenék a közérdekű adatok közzétételének kötelezettségét, megújítanák a társadalmi érdekegyeztetés rendszerét, szűkítenék az utolsó pillanatban beadható parlamenti módosítások körét, érvényesítenék a petíciós jogot, „radikálisan enyhítenék” a népszavazás szabályait, helyreállítanák az önkormányzati autonómiát.

Az E14 és a PM átfogó korrupcióellenes programban állapodott meg. A pártszövetség arányos és vegyes választási rendszert tart kívánatosnak, a listán női kvótát vezetne be, a kerülethatárokat pedig (brit példára) független testülettel rajzoltatná meg. A Párbeszéd a saját, közösségi rendőrségről szóló programját fogadtatta el az E14-gyel, s egyetértettek abban is, hogy felszámolnák a Médiatanácsot, kutathatóvá és nyilvánossá tennék az állambiztonsági iratokat, korlátoznák az állami és önkormányzati vezetők gépkocsihasználatát, a kettős állampolgárság kapcsán kialakított új gyakorlatot viszont nem kívánják felülvizsgálni, megtartanák a határon túliak szavazati jogát is.

Ami a társadalompolitikát illeti: radikálisan csökkentenék az országrészek közötti egyenlőtlenségeket, alapvető prioritásként kezelnék az alacsony iskolázottságúak és a hátrányos helyzetű térségekben élők foglalkoztatását. A segélyezési rendszert egy olyan, garantált minimumjövedelem-rendszerrel váltanák föl, amely minden háztartást megvéd a mélyszegénységtől. Ezt úgy érnék el, hogy a háztartások egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét jogszabályban meghatározott, a gazdaság teljesítőképességével párhuzamosan emelkedő társadalmi minimumra egészítenék ki. A minimumjövedelem feltétele munkanélküli-háztartások esetén az álláskeresésben való aktív együttműködés, illetve ahhoz kapcsolódóan az oktatásban, képzésben való részvétel.

A pártszövetség kijelenti, hogy „minden tartós érzelmi közösséget” értékként és mint így, családként fogadnak el. Huszonötezer forintos beóvodáztatási támogatást adnának, a gyes időszakából pedig három hónapot az apa is kitölthetne a jövőben, míg a harminc év alatti fiatalok számára garanciát vállalnak, hogy „vagy munkát találnak, vagy be-, illetve visszakapcsolódhatnak az oktatásba, képzésbe, legkésőbb hat hónappal azután, hogy elhagyták az iskolapadot vagy munkanélkülivé váltak”. A nyugdíjrendszer kapcsán biztosítanák az egyéni számlás állami nyugdíjnyilvántartást, és „törekednének” az állampolgári jogon járó alapnyugdíj bevezetésére. Az egészségügyi rendszer kapcsán egyetértettek az egybiztosítós szisztéma fenntartásában, megerősítenék a „nemzeti kockázatközösséget”, és több fizetést adnának az orvosok és szakdolgozók számára; így akadályozva meg az elvándorlást. Az E14 és a PM garanciát kíván vállalni arra, hogy az oktatásra fordított állami forrás nem csökkenhet, a tudásátadás mellett pedig kiemelt szerepet kapna a demokráciára, társadalmi felelősségvállalásra, önkéntességre és környezettudatosságra nevelés is. A tankötelezettség korhatárát visszaemelnék tizennyolc évre. „Bizonyos módosításokkal bevezetjük az érdemi béremelést szavatoló pedagógus-életpályamodellt, kiemelten támogatva a pályakezdőket. (…) A tankerületekhez esélyegyenlőségi ellenőrző jogosítványokat telepítünk” – olvasható az iratban. Vállalják, hogy a legtöbb szakon megmaradnak a korábbi költségtérítés-mentes keretszámok, felkészítő- és ösztöndíjprogramot indítanak, eltörlik a röghöz kötést. Szintén megállapodtak a felek abban, hogy minden nőnek biztosítják a szexuális önrendelkezés jogát, a fogamzásgátló eszközökhöz való hozzáférést, valamint a várandóssággal és szüléssel kapcsolatos döntések lehetőségét.

Kiszámítható gazdaságpolitikát kínálnak, benne az év közbeni „adóötletelés” és húszmilliárdnál kevesebb bevételt termelő „kisadók” kizárásával, illetve a jegybank negyedéves beszámolási kötelezettségével és a monetáris tanács tagjainak rotációs kinevezésével. Progresszív jövedelemadó-rendszert vezetnének be, bevonva a tőkejövedelmek megadóztatását is. A vállalati szféra felelősségvállalása mellett csökkentenék az ágazati különadókat, és társadalmi egyeztetést kezdenének a nagy értékű vagyontárgyak megadóztatásának lehetőségéről. Ugyanakkor leszögezik: általános ingatlanadó bevezetésére a devizahitelesek problémáinak megoldásáig nem látnak lehetőséget.

A „békemenet” plakátjain olvasható tétellel szemben a dokumentum azt állítja: a következő kormányzati ciklusban emelni kívánják a nettó minimálbér összegét a bérköltség egyidejű csökkentése mellett. „Az a célunk, hogy a nettó minimálbér idővel elérje a létminimum értékét” – olvasható a programban.