A harkányiak a kormány bosszújától tartanak a hét végi választás után
A hattagú képviselő-testületbe 27-en szerettek volna bejutni, közülük húszan függetlenként, hárman a Fidesz, ketten-ketten pedig a kisgazdák és a KDNP színeiben álltak rajthoz. A testületbe öt független és egy fideszes jutott be. Ám két függetlenről tudni kell, hogy fideszes támogatással „vette a gátat”. A másik három független esetében csak találgathatjuk a pártkötődést. Egyiküket, Kerécz Tamást – aki évtizeden át a harkányi fürdőt igazgatta, 2005 óta pedig a helyi gyógyfürdőkórházat vezeti – támogatni akarta az MSZP, a KDNP és a kisgazdák, ám ő maradt függetlennek.
A jelöltlistából úgy tűnik, hogy az MSZP-nek és a Jobbiknak nem volt embere a választáson. Ez csak részben igaz, hisz több szocialista függetlenként kísérletezett. Harkányban a többség úgy látja, hogy az MSZP a 2010-es súlyos vereség után még mindig fél megméretni magát.
Tegyük hozzá, hogy az MSZP-nek a rendszerváltás óta Harkányban nem volt sikerélménye, mindig a magukat polgárinak deklaráló pártok nyertek, fölényesen. Sokan nem is értik ennek az okát, hisz a harkányiak többsége 1990 előtt jobban élt, mint ma, s akkor épült a vendégszobás családi házak java, amivel az idegenforgalomra szakosodott családok megalapozták a jövőjüket. A nyolcvanas években a fürdőnek évente kétmillió vendége volt, most 560 ezer. A visszaesés csökkentette a turistákra számító vállalkozások bevételét, és húsz százalék fölé vitte az állástalanságot. A harkányiak mégse szavaznak az MSZP-re.
Egy a helyi viszonyokat jól ismerő pedagógus mindezt azzal magyarázza, hogy a Kádár-rendszer „Zimmer Feri”-jei utálták a szocializmust, mert úgy érezték, az fékezi gazdagodásukat.
Aztán jött a kapitalizmus és a visszaesés, de ettől még az öröklődő baloldallal szembeni ellenszenv megmaradt. A Jobbik pedig a helyi viszonyokat ismerők szerint azért gyenge helyben, mert egy idegenforgalomból élő város nem érezhet zsigeri ellenszenvet az „idegenekkel” szemben.
Harkány így aztán sosem képezte le Magyarország egészét. A mostani választáson azért sem, mert speciális előzményei voltak a voksolásnak. Mint arról írtunk, 2006 és 2009 között Harkányt a város fideszes vezetése katasztrofálisan eladósította: az 1,1 milliárd forintból gazdálkodó önkormányzat hitelállománya megközelítette az ötmilliárdot. Ez 2030-ig évi 500-600 milliós terhet jelent a városnak, s a törlesztés miatt Harkány nem tud belefogni semmilyen fejlesztésbe, holott erre égető szüksége lenne a négyezer lelkes településnek. 2010-ben a pazarló városatyák elüldözésére szövetkezett az a baráti társaság, amely aztán – független jelöltjeivel – súlyos vereséget mért a Fideszre az előző választáson. Utóbb a független képviselők összekülönböztek polgármesterükkel, s lemondtak posztjukról.
A voksolás előtt a harkányiak közül többen elmondták: a Fideszhez közel állók terjesztenek egy üzenetet. Mégpedig azt, hogy Harkánynak az a jó, ha a Fidesz nyer, mert akkor a kormány átvállalja a város adósságának nagyját. Ha nem a kormánypárt győz, jön a „szívatás”. Úgy tűnik, ez az üzenet sok választót meggyőzött – de nem eleget. Mert többen szavaztak ugyan a Fidesz polgármesterjelöltjére, mint 2010-ben, de Imri így is győzni tudott.
– Dafkéból szavaztam Imrire – állította a választás estéjén egy középkorú, harkányi férfi. – Nem bírom, ha zsarolnak. Sokan vagyunk így.
A harkányiak azt prognosztizálják, hogy az adósságátvállaláskor biztosra vehető a kormány bosszúja. Van, aki szerint bosszú sem kell, Harkány anélkül is elvérzik, mert annyira megosztott a testület, hogy a képviselők nem lesznek képesek együtt gondolkodni. Mások viszont örülnek a megosztottságnak, mert úgy látják: így talán megúszható, hogy a város olcsón adja el a tulajdonában lévő fürdőt. Abban mindenki biztos, hogy az állam az önkormányzat teljes adósságát nem vállalja át, s akkor Harkány kénytelen lesz piacra dobni fürdőrészvényeit. Akik ezt jövendölik, attól tartanak, hogy egy a kormányhoz közel álló vállalkozói kör szerzi majd meg a fürdőt és az önkormányzat értékes, szállodaépítésre alkalmas telkeit esetleg bántóan nyomott áron. Mellesleg nem a kormányközeli körtől tartanak a helybéliek, hanem a nyomott ártól. A muszáj herdálástól.
